Visszaállították eredeti állapotába az évszázadokkal ezelőtt „manipulált” festményt

Egyéb

Utólag ráfestett mosolytól és a hamis háttértől is megszabadítottak a brit restaurátorok egy 16. századi festményt, amelyet immár eredeti pompájában láthat a közönség – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

Az English Heritage brit örökségvédelmi szervezet pénteken mutatta be a holland zöldségárusnőt ábrázoló festményt, amelyet az elmúlt két évben újítottak fel, miután több mint hatvan éven át porosodott az egyik raktárban.

A kézjegy nélküli festmény alapos elemzésével és némi kutatómunkával sikerült megállapítani, hogy a kép a holland aranykor előttről való, vagyis sokkal korábbról, mint azt eddig gondolták a szakemberek, és nagy a valószínűsége, hogy a csendéletek egyik legnagyszerűbb mesterének tartott Joachim Beuckelaer, a 16. századi flamand festő munkája.

A kép a 18. század végén került az English Heritage gondozásában lévő essexi Audley End kúriába. Az elmúlt évszázadok alatt aztán mindig akadtak olyan alkotások, amelyeknek a helyreállítása elsőbbséget élvezett, ezért mire erre a festményre került a sor, addigra meglehetősen rossz állapotba került.

„A keret több helyen felhasadt és nagyon koszos volt. A festményt sárgás fénymáz és több réteg por borította, rengeteg ráfestés volt rajta, szóval messze nem volt az a szép műtárgy, ami lehetett volna” – idézte fel Alice Tate-Harte, a szervezet munkatársa, hozzátéve, hogy a javítási munkálatok óriási meglepetést hoztak.

A szakember szerint a nőalak utólag ráfestett mosolyának eltüntetése önmagában nagy változás. A restaurátorok továbbá eltávolítottak egy olyan – egy tornyot és eget ábrázoló – vászondarabot is a festményről, amellyel a 19. században „egészíthették ki a művet”, feltehetőleg azért, hogy beleférjen egy négyzet alakú keretbe.

Az
eredeti, vibráló színeit visszanyerő festményt a nagyközönség is megnézheti az
Audley End falai között.

Nyitókép: Egy restaurátor dolgozik a 16. századi flamand festő, Joachim Beuckelaer festményén. Fotó: English Heritage/Christopher Ison