Visszakapták a szerzetesek a muzeális könyvritkaságokat

Kultpol

Jogos tulajdonosaikat illetik azok a könyvek, amelyeket 1954-ben egy rendelettel vont el az állam az egyházaktól. A könyvek visszaszolgáltatása gesztusértékű csupán, de jól jelzi azt, hogy a megye vezetése szeretné minél jobban elmélyíteni a kapcsolatot az egyházakkal - mondta a könyvek átadása alkalmából rendezett veszprémi ünnepségen a megyei közgyűlés elnöke.

Lasztovicza Jenő kiemelte: a mostanáig a megyei múzeumban őrzött könyvek páratlan történeti és kulturális értéket képviselnek. Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjele az ünnepségen felidézte, hogy amikor 1994-ben megérkezett Tihanyba, az apátság könyvtára üres volt, s a Pannonhalmi Főapátságtól kért könyveket, hogy "legyen lelke a tihanyi könyvtárteremnek". Könyvek nélkül nincs folyamatosság és szegényebb az élet - hangsúlyozta Korzenszky Richárd, hozzátéve: "lényegében mindannyian ugyanazt képviseljük, szeretnénk az életet emberibbé tenni; s a szerzetesi közösségek létrehozzák, a múzeumok pedig megőrzik a kultúrát".

A szerzetesházak nem akarnak múzeumok lenni, de az emberséges és lojális eljárás az lenne, ha a rendeknek visszaadnák azokat a muzeális értékeket, amelyek szorosan kapcsolódnak hozzájuk, rendjük történetéhez és életéhez - vélekedett Hervay Levente, a Zirci Ciszterci Apátság alperjele.

Bánhegyi Miksa, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy az 1948-ban államosított egyházi iskolákból sok könyv került állami tulajdonba, majd az 1950-ben feloszlatott szerzetesrendek könyveit két nagy raktárba - Budapestre és Sopronba - szállították. A legértékesebb köteteket a nagy országos könyvtárak vették birtokba, számos könyvet pedig ki is árusítottak a Széchenyi könyvtár úgynevezett fölös példány raktáraiból - tette hozzá. A könyvek eladása egészen 1994-ig zajlott, ezt követően azonban mintegy 30 ezer kötetet adhattunk vissza a rendházaknak - mondta a pannonhalmi főigazgató.

A zirci ciszterciek három, a pannonhalmi és a tihanyi bencések összesen tizenhét kötetet vehettek át a Veszprém Megyei Közgyűlés elnökétől, a legtöbb könyvet azonban (összesen ötvenhatot) a ferences rend, a zalaegerszegi Jézus Szíve Plébánia és Kolostor képviselői kaptak vissza.

A legöregebb könyv a Frankfurt am Mainban 1566-ban kiadott Biblia Sacra (Szent Biblia), amely egykor a pápai ferencesrend tulajdonában volt, és amit a zalaegerszegi Jézus Szive Ferences Plébánia és Kolostor kapott vissza a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság épületében.

(Múlt-kor/MTI)