Josef Thorak (1889–1952) Lépkedő lovak című, életnagyságúnál nagyobb lószobrai közül az egyiket a spandaui citadella múzeumában állították ki pénteken, ahol egy tárlaton mutatják be, miként akarta meghatározni Berlin arculatát a mindenkori államhatalom. A lópáros másik tagja a Királyné bástyájában lévő látványraktárba került az emlékezéskultúra sok egyéb tárgya mellé.
Az Enthüllt. Berlin und seine Denkmäler című kiállítással a citadellamúzeum a toxikusnak minősített műalkotásokkal kapcsolatos tudományos és múzeumpedagógiai vita egyik központjává kíván válni. Az egyenként többtonnás Thorak-lovaknak a kultúrpolitikai oktatási programba való felvételéről a szövetségi állam döntött.
A jól ismert Arno Breker (1900–1991) mellett az osztrák származású Thorak volt Hitler egyik kedvenc propagandaszobrásza, a nácizmus egyik legünnepeltebb művésze. A náci vezér óriási műhelyt létesített Thorak számára, melyben a birodalom fontos épületeit díszítő monumentális szobrok készültek. Ott alkották többek között az 1936-as olimpiai játékokra a berlini stadion bokszolót ábrázoló szobrát.
A két híres bronzló 2015-ben, egy hat tartományra kiterjedő razzián került elő, amelyet a berlini tartományi bűnügyi hivatal illegális műkincs-kereskedelemmel foglalkozó osztályának irányításával hajtottak végre több évig tartó nyomozás után. A műalkotásokra a Rajna-vidék–Pfalz tartománybeli Bad Durkheimben bukkantak rá, egy raktárban, amelynek tulajdonosa, egy üzletember vádalku keretében – más vitatott eredetű tárgyak megtartásáért cserébe – átadta az államnak a lószobrokat.
A bronz lószobrok egyenként több tonnásak, és az elkészítésükhöz felhasznált bronz is több százezer eurót ér, míg az alkotások feketepiaci értéke több millió euró lehet.
A megtalálás előtti legutóbbi – 1988. márciusi – feljegyzés szerint a két bronzló akkor Berlin közelében, az egykori NDK területén fekvő Eberswaldéban állt egy szovjet laktanya civilek által is látogatható sportpályája mellett Arno Breker két szobra és a náci Németország egy további neves szobrásza, Fritz Klimsch két, a náci testkultusz jegyében készült alkotása mellett.
Fotó: dpa/Britta Pedersen
