Kodolányi a huszadik századi magyar nagyepika egyik meghatározó képviselője, legismertebbek talán történelmi regényei, köztük a IV. Béla uralkodása idején játszódó trilógiája. Személyiségének kardinális vonása, hogy sohasem tudott egyetérteni semmiféle rendszerrel, nem volt előtte olyan tekintély, amit meg ne fricskázott volna, állandóan vitatkozott, álláspontját mindig oppozícióban határozta meg. Minden jelenséget aszerint ítélt meg, hogy az miképpen viszonyult az általa zsinórmértéknek tartott transzcendens nézőponthoz. Gondolatvilágának összetettsége az őt ért hatások áttekintésével értelmezhető: nála megfért a baloldaliság, az elnyomottak iránti szolidaritás, a pszichoanalitikus érdeklődés, a kereszténység és más vallások vizsgálata, az emberiség őstörténete, a modern természettudományok és a kortárs ideológiák tanulmányozása.
Kodolányi könnyen kötött és bontott ismeretségeket: atyai jó barátja volt Móricz Zsigmond az Írók Gazdasági Egyesülete vezetésében kirobbant botrányig. Várkonyi Nándorral való barátsága a legmélyebb és legtartósabb, de Szabó Lőrinccel is folyamatosan nyomon követték egymás sorsát – erről tanúskodnak a kultúrtörténésszel és a költővel folytatott levelezés vaskos kötetei.
A kiállítás az író életútjának főbb állomásait, szerteágazó szellemi-eszmei tájékozottságát, kortársaival való ambivalens kapcsolatait, valamint írásművészetének visszatérő témáit, motívumait mutatja be a közgyűjteményekben található dokumentumok, a család által rendelkezésre bocsátott fényképek, illetve az író műveiből válogatott szövegek által.
A kiállítás mellett Kodolányi-konferenciát is szerveznek, ahol Praznovszky Mihály az író pályaképéről mesél, Bakonyi István a korai korszakról emlékezik meg, de szóba kerül még a Szép Zsuzsán keresztül a mágikus realizmus, valamint a Julianus barát hatására az irodalom és a nyelvtörténet.
A szünet után Biernaczky Szilárd etnológus ismerteti a regényíró folklorizmusát, Szekér Nóra a moszkvai fegyverszüneti küldöttséggel való kapcsolatot, Kovács Sándor pedig az író és Simándy Pál viszonyát.
A délutáni szekcióban Kodolányi Várkonyi Nándorhoz és Szabó Istvánhoz fűződő barátságáról esik szó, Sulyok Bernadett pedig az író mitikus tetralógiához való kapcsolódását taglalja. Szóba kerül még a Kodolányi műveiben jelenlévő szakralitás, a gyónás és az árulás, a vallási vonatkozásokról Borbély László és Bodnár Dániel írók mesélnek.
A konferencia után Sulyok Bernadett kurátor tart tárlatvezetést.
