A szegedi Angyali üdvözlet című tondó (kör alakú festmény, a kora reneszánsz idején kezdték alkalmazni, virágkorát a 15–16. században élte) igazán kalandos utat járt be. A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe 1925-ben került, majd 2007 és 2009 között komoly vizsgálatoknak vetették alá magyar, amerikai és olasz szakértők bevonásával. A vizsgálatok eredményeként sikerült megerősíteni, hogy Giorgio Vasari művéről van szó, melyet a vatikáni paloták egykori Pius-tornyába szántak. Az alkotás 1789-et követően Napóleon hadseregének rekvirálásai vagy a lakosztályok későbbi átépítési munkálatai során hagyhatta el Rómát.
Vasari festészeti munkássága mellett művészeti életrajzairól híres. A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete című munkájának első kiadása 1550-ben jelent meg, a második szintén Firenzében, Cosimo de’ Medicinek ajánlva 1568-ban. Elméleti munkája az első bibliografikus művészettörténeti munka.
A műalkotás a Collegium Hungaricum tárlatára, több mint 220 év után tért vissza Rómába. A késő reneszánsz festő alkotása most rövid ideig, március 20-ig ismét látható a Móra Ferenc Múzeumban egy kamarakiállításon. A római tárlat fogadtatásáról, az alkotás eredetének körülményeiről március 16-án, csütörtökön 16 órakor tart előadást Szabó Tamás restaurátorművész, az olasz kiállítás kurátora.
Nyitókép: Giorgio Vasari: Angyali üdvözlet. Fotó: Móra Ferenc Múzeum
