A televíziós korszak előtt többnyire heti rendszerességgel jelentkezett a filmhíradó a mozikban, a játékfilmek előtt. Műsorán kül- és belföldi tudósítások, riportok, aktuális, érdekes eseményekről készült rövid hírösszefoglalók szerepeltek. Tematikus választéka a jelenkori televízió hírműsoraihoz hasonlóan politikai eseményekről, kulturális- és sporteseményekről szóló tudósításokból, illetve színes, szórakoztató információkról állt. Budapesten, a Nagykörúton az 1950-es évektől a filmhíradónak egy, majd két önálló mozija is volt: a Híradó, később Horizont mozi, valamint a Budai Híradó, a későbbi Bem mozi.
A Lumi?re-fivérek 1894-ben mutatták be a La Sortie des Usines Lumi?re című filmjüket, melyben egy gyárépületet elhagyó munkásokat mutattak be. Ez tekinthető az első filmhíradónak. A Lumi?re-fivéreknek azonban hamar vetélytársakkal kellett megküzdeniük, méghozzá Charles Pathéval, Léon Gaumonttal és Oscar Meesterrel. Pathé 1907-ben meg is kezdte a filmhíradók kiadását, pár évvel később pedig meg is újította a műfaj: több, egymástól független hírt fűzött egymás mögé és Pathé Journal nevet adott neki. Az első filmhíradókat, a Pathé Newst és a Pathé Journalt 1910-ben Amerikában és Franciaországban láthatta a közönség. Ezeket a francia Pathé Stúdió készítette és ettől kezdve rendszeressé vált a főműsor előtti a híradófilm. A korabeli filmhíradók legkedveltebb témái közé tartoztak az egzotikus tájak, emberek, valamint az ismeretlen népek szokásai. A filmhíradóknak az első és a második világháborúban rendkívüli jelentőségük lett, a híradós stábok tagjai gyakran állami alkalmazottak voltak, és a hadviselő államok erőteljesen ellenőrizték a fronthíradások tartalmát.
Az erősen átpolitizált, ideológiai feladatokat is ellátó filmhíradózás azonban a békeidőben is jellemző volt, mindenekelőtt az 1917-es forradalmat követően, az államosított szovjet filmgyártásban. Itt elsősorban Dziga Vertov működése volt meghatározó a politikai szempontokat is követő híradózás megteremtésében. Vertov és az általa alapított Filmszem csoport a hagyományosabb tematikájú Goszkinokalendaron kívül több éven át készítette az úgynevezett Kinopravdákat, melyek nemcsak a mozgóképi információszolgáltatás, de az ideológiai meggyőzés eszközei is voltak, és amelyeket a mozival nem rendelkező települések lakóinak úgynevezett agitkavonatokon (agitka: a szovjeteket támogató rövid propagandafilm ? a szerk.) vetítettek szerte a Szovjetunióban. A szovjet mintájú filmhíradókészítés a második világháború után jellemző lett valamennyi szocialista ország filmgyártásában.
Hazánkban az első filmhíradók 1896-ban készültek a Millenniumi Ünnepségeken, és csak később, 1913-tól vetítettek rendszeresen híradókat a mozikban. A magyar televíziózás kísérleti adásai 1957-től indultak el, ám állandó műsorai sem csökkentették a filmhíradó fontosságát. A filmek vetítése előtt még a nyolcvanas években is rendszeresen lehetett látni a ? hét fontos politikai eseményeiről beszámoló, tízperces ? filmhíradót a mozikban. Ezek néha már színesben készültek, szókimondóbbak, kevésbé cenzúrázottak voltak és új, modernebb főcímmel kezdődtek, amiben a Hector Berlioz által meghangszerelt Rákóczi-induló helyett már Lerch István zenéje szólt. Ám ekkor a napi három adással is jelentkező TV Híradó már átvette a filmhíradó nézettségét. Végül 1991-ben szűnt meg.
Általánosságban elmondható, hogy a filmhíradók a ?60-as, ?70-es években világszerte egyre kevésbé konkurálhattak a televíziós hírszolgáltatás gyorsaságával, és lassan kikoptak a mozikból, helyüket pedig filmelőzetesek és reklámok töltik ki.
Az egykori hazai filmhíradó adásai közül a következő linken tudnak szemezgetni: http://filmhiradokonline.hu/
Készítette: Tóth Eszter
Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/Wikipédia
