"Olyan közvetlen szembesítésre törekedtünk, amelynek révén a néző azonnal kapcsolatba léphet a művekkel. Ezt az indokolja, hogy a vudu tárgyak konkrét és pontos funkcióját lehetetlen körülírni. Így vállaltuk ezt a kockázatot és hagyjuk beszélni a tárgyakat" - mondta el Leanne Sacramonne, a kiállítás egyik kurátora.
Így ha nem is lehet pontosan tudni, mi a bejáratnál álló fából faragott nőalak szerepe, mindenképpen magára vonja a figyelmet: karjai a testéhez simulnak, fejét enyhén félrehajtja, mintha kissé bánatos lenne. Fájának anyagát a víz, az idő, talán a szél faragta meg: durva anyagának szépsége akkor is megaragadó, ha nem ismeretes, miért állították ezt a "bocio őrt".
Ha a látogató többet kíván tudni a vudu mágiáról vagy a kiállítás fényes nagytermében látható figurákról és az alagsor halványan megvilágított helyiségeiben bemutatott kisebb kultikus tárgyakról, megtekintheti a kiállítást kísérő filmet, katalógust és különböző tájékoztató anyagokat. Így megtudhatja, hogy a bocio szó "isteni lélekkel bíró holttestet" jelent a benini "fon" kultúrában. Ebben a hitvilágban mindenki a hozzá legközelebb álló közvetítőhöz fordulhat, hogy a lelke megnyilvánulhasson. A kiállítás nyugati látogatója, aki a vuduból rendszerint csak a tűkkel átszúrt babákról hallott, megtudhatja: bár igaz, hogy a figura mellkasába szúrt tüske a halált jelzi, ezek a pálcikák általában, mint Leanne Sacramonne elmondta, "valójában arra szolgáló eszközök, hogy egy óhajt bezárjanak a szobrocskába".
A Párizsban most látható vudu gyűjtemény legnagyobb része Jacques Kerchach, a vitatott pályájú afrikai művészeti szakértő és gyűjtő anyagából kerül ki. Az Afrika-kutató (mások szerint inkább kalandor) műkereskedő Jacques Chirac volt francia elnök egyik bizalmasa volt, ő vette rá a francia államfőt a Quai Branly néprajzi múzeum létrehozására. Az afrikai, ázsiai, óceániai és más népek kultúrájának szentelt modern múzeum ma Párizs egyik sűrűn látogatott nevezetessége.
Gabin Djimassé ismert benini gyűjtő szerint a vuduról kiállítást rendezni igazából azért nem lehet, mert egy vallásról van szó, a tárgyak csupán a kultusz lebonyolításának néhány elemét jelentik. A Cartier alapítvány tárlata azonban a benini gyűjtő szerint hasznos, mert felhívja a figyelmet a vudura és eloszlathat bizonyos előítéleteket, továbbá lehetőséget nyújt a tiltakozásra "Benin kifosztása" ellen. Ma már számos bocio külföldre került és hovatovább maguk a beniniek sem tudják, mi volt őseik hite. Ez Djimassé szerint nagy veszteség az országnak, de komoly haszon a tájékozott gyűjtők számára - egy-egy bocio az aukciókon 10 ezer eurós (2,7 millió forint) árat is elér.
