Irán délkeleti részén, a titokzatos Megégett Városban bukkatak rá a régészek arra az agyagedényre, melynek falán a világ első ismert animációja (mozgást ábrázoló képsorozata) látható. Az egymást követő képeken egy kecskét látunk, amely egy fa felé ugrándozik, majd lelegeli a leveleit.
A Megégett Városnak nevezett 5000 éves település a Közel-kelet egyik legősibb kultúrjának romjait őrzi. A terület régészeti értékeit elsőként Stein Aurél magyar tudós (kit a világ többnyire Sir Aurel Stein brit régészként ismer) fedezte fel. Stein után először olasz régészek végeztek a területen komolyabb ástatásokat 1967-től kezdődően, akiktől az iráni Mansour Sajjadi vette át a munkát 1974-ben.
A titokzatos település százötven hektáros területéről számos lakóépület, műhely, kultikus építmény és sírhely került már elő. Az első településnyomok i. e. 3200 körül keletkeztek, és a város i. e. 2100-2000 körül pusztult el végleg. Fennállása során háromszor égett le teljesen, történetében négy korszak vagy kultúra különböztethető meg. Mivel az utolsó, i. e. 2000 körüli tűzvész után nem építették újjá, a Megégett Város néven ismert.
A Megégett Város az urbanizáció, a városi kultúra egyik legelső nyoma az emberiség történetében. A gazdag leletek alapján egyértelmű, hogy a város fénykorában elképesztően fejlett civilizációnak adott otthont; lakói vadászattal, halászattal, szövéssel és magas szintű fazekassággal foglalkoztak. Sok jel utal arra, hogy a város valóságos találkozópontja volt az ősi fejlett civilizációknak, így a mezopotámiainak, az indiainak és a kínainak.
A város és környéke a Közel-kelet egyik leggazdagabb régészeti lelőhelye, a tudósok szerint földjén még jópár meglepő felfedezésre számíthatunk. Eddig az itt talált legérdekesebb lelet az a koponyacsont volt, melyet az ősi Perzsiában végrehajtott első trepanáció (koponyalékelés) nyomának tekintenek.
Legalább ilyen érdekes a most előkerült, 8 cm átmérőjű és 12 cm magas agyagkorsó, melynek falán a történelemben példátlanul összetett módon ábrázolták a mozgást. A Megégett Városban korábban is találtak ismétlődő képeket tartalmazó díszítményeket, ám egyik sem utal mozgásra.
"Miközben a vajsárga korsót rejtő sírban kutattunk, találtunk egy csontvázat is, mely feltehetően az animáció alkotójáé volt" - mondta a Megégett Város feltárását vezető Mansour Sajjadi iráni régész az Iranian Cultural Heritage News Agency portálnak. Sajjadi szerint "a Megégett Városban talált képek egyszerűen példa nélkül állnak az ókori történelemben".
A régészek a korsón látható képek alapján rekonstruálták az animációt, és 20 másodperces filmet készítettek belőle.
