A tortát talán többen ismerik, mint a szállodát - mindenesetre a Sacher név 1832 óta fogalom. Az eredeti torta az akkor 16 éves cukrásztanuló, Franz nevéhez fűződik. Óriási feladat lehetett egy tanuló számára, hogy Metternich kancellár és vendégei számára készítsen egy menüsort, amelyet aztán a később híressé vált tortával koronázott meg - idézte fel a régmúltat Kiss Imre, a Sacher-kiállítás ötletgazdája-kurátora-rendezője, a múzeum igazgatója.
A sütemény karrierje nem volt töretlen, Franz Sacher pár éves külföldi tartózkodás után tért vissza Bécsbe, ahol egy csemegeboltot és egy borkereskedést vezetett. Később fia, Eduárd 1876-ban megnyitotta a legelegánsabb bécsi szállodát, a Hotel Sachert. A szálloda aranykora özvegye, Anna Sacher nevéhez fűződik. Anna - aki "maga volt a Sacher", ahogy ezt ő állította saját magáról - bábfigurája fogadja a vendégeket a kiállításon. A bábu annyira élethű, hogy a megnyitó vendégei közül nem egy ember szólította meg a korhű ruhába öltözött "hölgyet."
A kiállításon korabeli bútorok, a Sacherből ide szállított tárgyak, köztük egy gyönyörű régi fürdőkád idézi fel az akkori fürdőszobákat. Kiss Imre - aki évek óta készül e kiállításra - maga kutakodott a szálloda pincéjében, és kérte kölcsön a ma már történelminek számító ereklyéket, a régi menülapoktól a híres vendégek által aláírt fotókig és más dokumentumokig, hogy bemutassa azokat a magyar múzeumlátogatóknak.
A szállodának jelentős volt a magyar kapcsolata: a monarchia idején a tehetős magyar főurak - ha nem volt palotájuk a császárvárosban - többnyire a Sacherben szálltak meg. Az épület intim szeparéit, szalonját, szobáit, fürdőjét, kávéházának hangulatát míves, a korabeli stílust, hangulatot felidéző tapétákkal burkolt, erre az alkalomra berendezett enteriőrök teremtik meg a Bazilika melletti múzeum épületében. A kiállítás másik főszereplője természetesen a Sacher-torta, amely összetevőiben emlékeztet a Gerbeaud-szeletre és amelyből ma is sok ezret szállítanak hetente a világ minden tájára. Az eredeti receptet a Sacher páncélszekrényében őrzik, de számos helyen kínálnak - engedéllyel vagy anélkül - ilyen vagy ehhez hasonló süteményt.
A híres torta két csokoládés tésztalapból áll, közötte vékony réteg sárgabarack-lekvár, kívülről pedig csokoládémázzal vonják be. Általában tejszínhabbal kínálják, mert nélküle túl száraz vagy kemény lenne, de természetesen tejszínhab nélkül, speciális dobozban szállítják. Sokáig eláll, akárcsak a Gerbeaud (Zserbó) szelet.
A hosszadalmas pereskedés - az emlékezetes "tortacsata" - a Demel cukrászdával 1965-ig tartott. Ők is ezen a néven készítették tortájukat. Az volt a különbség, hogy ők a sárgabaracklekvárt a bevonat alá kenték közvetlenül és nem a szelet közepére. Végül az Original Sacher-Torte elnevezést csak a Sacher-család mai leszármazottai használhatják, Demelék pedig Demel's Sachertorte néven árusíthatják desszertjüket. Amikor 2003-ban Graz Európa kulturális fővárosa volt, bemutatták a Sacher-Masoch-féle tortát, amely nevét Leopold von Sacher-Masochról kapta, és amely ribizlilekvárral és marcipánbevonattal készült.
