A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumot két éve kereste meg a Kanadában élő Rajotte-né gróf Nádasdy Erzsébet azzal, hogy a birtokában lévő XVII. századi kandallóórát szívesen a múzeumnak adományozná. A családi történet szerint a tárgy az 1671-ben kivégzett gróf Nádasdy III. Ferenc egykori műgyűjteményét gyarapította.
Mint ismeretes, az 1664. augusztus 10-én Vasváron a török Porta és bécsi udvar között kötött egyenlőtlen békeszerződés felháborította a magyar rendeket. Wesselényi Ferenc nádor vezetésével a főurak egy csoportja szervezkedni kezdett I. Lipót császár és király ellen. A mozgalomban részt vett többek között Nádasdy Ferenc országbíró (1623-1671) is.
A gróf híres műgyűjtő volt, Európa minden részében kereste az értékes tárgyakat. Óragyűjteménye is jelentős volt, leghíresebb képén, amelyet Benjamin Block festett róla, szintén egy kis állóórával látható. Az országbíró 1671. április 30-án Bécsben történt lefejezése után azonban a család minden birtokát és vagyonát elkobozták, köztük a híres műkincsgyűjteményt is, amelynek nagy részét Nádasdy a sárvári tárházban tartotta.
A hatalmas érték szétszóródott, többsége elveszett, ám a Nádasdy-család egy órát meg tudott menteni az elkobzástól. A féltett kincset évszázadokon keresztül kézről kézre adták a családban, így került a jelenleg Kanadában élő Rajotte-né gróf Nádasdy Erzsébethez. Ő kereste meg a múzeum munkatársait, és ellenszolgáltatás nélkül ajánlotta fel a gyűjtemény számára az értékes műtárgyat. Jelentőségét az adja, hogy mindeddig a sárvári múzeum tulajdonában nem volt olyan tárgyi emlék, amely az egykori birtokos családhoz köthető lett volna.
Az órát az átadási ünnepséget követően (2010. augusztus 21.) a Nádasdy Ferenc Múzeum dísztermével szomszédos szobában, az ún. Kék-szalonban állították ki.
A Nádasdy Ferenc Múzeum ugyanakkor időszaki kiállítással emlékezik meg három, a XVI. században felemelkedett nemesi családról, a Nádasdyakról, a Pálffyakról és az Esterházyakról, ahol bemutatják: a törökellenes harc, a politikai elit Mohácsot követő kicserélődése jó lehetőséget nyújtott a köznemesi származású, ambiciózus családok felemelkedéséhez. Többségük katonai pályán, vagy a vármegyei életben való részvétellel jutott később országos politikai szerephez.
Ezen tevékenységek, valamint a korban szinte kötelező mecenatúra felidézése jelentős közgyűjteményi összefogással valósult meg a Dinasztiák születése című időszaki tárlat keretében. A fegyverek a katonai szerepet, a könyvészeti ritkaságok a mecenatúrát idézik meg, ugyanakkor a látogatók betekinthetnek a török kor mindennapi életébe is. A kiállítás legnagyobb szenzációja, hogy az első hazánkban kinyomtatott, teljes terjedelmében magyar nyelvű könyvet, Sylvester János Sárváron 1541-ben kiadott Újtestamentumának egyetlen, hazánkban fellelhető példányát is - amely a Kecskeméti Református Egyházközség tulajdona - megcsodálhatják a látogatók.
A Nádasdy Ferenc Múzeum saját tárgyai közül török handzsárok és jatagánok, korabeli szúró-, vágó- és lőfegyverek, illetve a Budapesti Történeti Múzeumból egy nagyon szép, bársonyborításos, veretes szablya eleveníti fel a XVI. század háborúkkal teli időszakát.
A hétköznapok világába kalauzolnak a visegrádi Mátyás Király Múzeumból, Budáról és a jánosházi, valamint az ostffyasszonyfai leletekből származó égetett cserépedények, kályhacsempék (XV-XVI. század), egy magángyűjtő által kölcsönzött török rézedénygyűjtemény, amelynek darabjain különleges készítési eljárások nyomait fedezhetjük fel. Megismerkedhetünk a kávézás kezdeteivel, a különféle kávészemek illatával, zamatával is.
A három család kultúrapártolását idézi többek között Ortelius Redivivus című 1665-ben kiadott, csataábrázolásokkal illusztrált munkája, amely a török korra, így a Nádasdy II. Ferenc, az "erős fekete bég" és Pálffy Miklós életében nagy szerepet játszó 15 éves háborúra vonatkozóan is fontos részleteket közöl.
A kiállítás 2010. október 3-áig látogatható a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban.
