1851-ben New Yorkban telepedett le, részt vett a Central Park tervezésében. Az amerikai polgárháború kitörésekor elsőként állt az északiak oldalára, a seregben szívesen fogadták a katonai tapasztalatokkal rendelkező magyar emigránsokat. Asbóth Amerikában komoly katonai karriert futott be, Charles Frémont tábornok oldalán harcolt, érdemei elismeréseként a polgárháború végén, 1866-ban argentínai nagykövetté nevezték ki. Két év múlva azonban belehalt az 1864-ben a Marianna melletti csatában szerzett súlyos sérülésébe, az arckoponyájába fúródott puskagolyót sohasem sikerült eltávolítani.
Buenos Airesben temették el, majd hamvait kívánsága szerint 1990-ben Argentínából Washingtonba szállították. Születési évét az arlingtoni hősi katonai temető sírfeliratán és sok életrajzi lexikonban is tévesen jegyzik; a keszthelyi plébánia anyakönyvének tanúsága szerint ugyanis nem 1811-ban, hanem 1810. december 19-én látta meg a napvilágot.
Az amerikai nép nemzeti hősének tekinti Asbóth Sándort, számos amerikai honlap, könyv, hadtörténeti összefoglaló emlékezik meg életéről - emelte ki Béres Katalin, hozzáfűzve, hogy Amerikában nagy kultusza van a polgárháborúnak; a Pea Ridge-i csatát - Asbóth Sándort az ütközet után nevezték ki dandártábornokká - például minden évben "újrajátsszák".
Asbóth Sándornak kevés hagyatéka van a magyar közgyűjteményekben, mindössze a dandártábornoki vezénylő botja és néhány fotográfia található meg. A képeket érzékenységük miatt már nem lehet kiállítani, ezért az eredetiek helyett a reprodukciók lesznek láthatók a zalaegerszegi tárlaton. A múzeum szakemberi azonban összegyűjtötték az Asbóth korából származó tárgyi emlékeket, amerikai, magyar fegyvereket. Az eredeti dokumentumok között megtalálhatók Kossuth Lajos Asbóth Sándorhoz írt eredeti levelei, valamint a magyar emigránsok mindennapjait leíró kiadványok is.
A zalaegerszegi kiállítás - amely tavaly ősszel a keszthelyi Balatoni Múzeumban már látható volt - egyik érdekessége az emigrációban készült festménysorozat reprodukciója. Walter Gould amerikai festő 1851-ben, a törökországi Küthayában Kossuthról és Batthyány Kázmérról festményeket, a többi emigránsról pedig szépiarajzokat készített. Az alkotásokat a pennsylvaniai múzeumban őrzik, de a közlési jogot megvásárolta a zalaegerszegi múzeum, így a digitális formában megküldött rajzokat a kiállításon is bemutatják.
Látható lesz az a festmény is, amelyet születésének kétszázadik évfordulójára Asbóth Sándor testvérének egyenes ágú leszármazottja, az Ausztriában élő Tilesné Asbóth Ágnes adományozott a Balatoni Múzeumnak.
Asbóth Sándor emlékkiállítása május 8-ig tekinthető meg a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.
