Zalalövőn egy tervezett beruházás előtt, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet megbízásából végeznek régészeti próbafeltárást a Göcseji Múzeum munkatársai. Az előzetesen végzett geofizikai vizsgálatok megmutatták a római kori Borostyánkő út vonalát, valamint a mellette lévő épületeket – mondta el Eke István ásatásvezető régész.
Hozzáfűzte: a Borostyánkő út fontos kereskedelmi és katonai út volt a római korban, amely az Adriai tengertől egészen a Balti tengerig húzódott. A feltárás során megtalálták a Borostyánkő út 4. századi épített nyomvonalát, valamint a bazaltkőlapok egy részére is rábukkantak. A bazaltborítás ugyanakkor azt is jelzi, hogy az út belvárosi területen haladt keresztül. A nyomvonal mellett az épületek alapfalaira bukkantak. A 2. századtól a 4. századig több rétegben kerültek elő épületmaradványok.
Eke István kitért arra is, hogy Salla – mai nevén Zalalövő – a 2. században kapott városi rangot. A feltárás során előkerült leletek is ezt igazolják: ezen a területen a 2–4. században több épület is állhatott, ezek egy része lakóház, más része valószínűleg a helyi iparhoz kapcsolódott.
A zalaegerszegi közgyűjtemény önkéntes fémkeresősei nagyon sok római kori érmét és ékszert találtak. Rábukkantak egy Vénusz-szobor töredékére, valamit több használati tárgyra. Emellett egy középkorból származó ezüstpénzt is találtak.
Redő Ferenc régész, a feltárás konzulense elmondta: a leletanyag azt mutatja, hogy ezen a területen egy magas igényű lakosság élt a római korban.
Fotók: Göcseji Múzeum
