Závogyán Magdolna kiemelte: mindaz, amit ezek az intézmények megtestesítenek és nyújtani képesek, nagymértékben felértékelődik korunkban, amikor legfőbb célunk nemzeti identitásunk megőrzése a jövő generációja számára. Mint mondta: az identitás megőrzése pedig nem lehetséges másként, mint gyökereink, múltunk alapos és tudományos igényességű megismerésén, valamint megértésén keresztül. Hangsúlyozta: történelmünk hiteles, tényszerű feltárása és elemzése nemzetünk elemi érdeke, megmaradásunk záloga. A levéltárak kulcsszerepe, kiemelt fontossága megtartó erőnek is nevezhető, olyan kovásznak, amely egyfajta forrása és origója a nemzet kultúrájának.
Závogyán Magdolna elmondta: kiemelkedőnek tartja a visszatérő, ám évről évre megújuló seregszemlét, amelynek keretében a legégetőbb szakmai kérdések és legfrissebb eredmények kerülnek fókuszba.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény védnöke szerint hiteles dokumentumok nélkül a nemzeti emlékezet megbetegszik, fonnyadt és ványadt lesz. Mint mondta: az elmúlt évtizedekben sokan dolgoztak azon kudarc- és sikerélmények között egyaránt, hogy a nemzeti emlékezetben jelenjenek meg a levéltárak, mert a múlt erős gyökér, jelen és jövő belőle él.
A Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint meg kell találni a kulcsot a fiatalokhoz, ahogy meg kell találni azt a vonzerőt is, amely felhívja a figyelmüket a pálya érdemeire, szépségeire, a levéltárosok magas szintű munkájára.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója arról beszélt, hogy a levéltári szakma strukturális átalakuláson megy át, ugyanakkor egy paradigmaváltás is zajlik, hiszen az emberek nem mennek már be a levéltárakba. A főigazgató szerint a régi jelenlét azonban már nem is feltétlenül szükséges, mivel a levéltárak anyagaik feldolgozásával, digitalizációjával a lehető legszélesebb körben elérhetővé tudják tenni tartalmaikat annak érdekében, hogy az állampolgárok megtalálhassák saját, valamint közösségeik, nemzetük gyökereit.
Vajk Ádám, a Magyar Levéltárosok Egyesületének alelnöke a háromnapos szakmai seregszemle megnyitóján kifejtette: az elmúlt korok bürokratikus, többnyire formális hangvételű, ám mégis egy emberibb világról tanúskodó irathagyatékának őrzése közben a levéltárosok egyúttal a humanitást is őrzik. Életben tartják a közösségi lét egyes formáit és mechanizmusait, ezáltal munkájuk során nemcsak az összetartozás tudatát erősítik, hanem a társadalom egészségének megőrzését is.
Nyári Gábor, a társszervező Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár ügyvezető igazgatója elmondta: a magyar kormány 2013-ban döntött arról, hogy a bő 30 évvel ezelőtti rendszerváltó folyamatok feldolgozására, megismerésére és megismertetésére egy önálló kutatóintézetet szükséges létrehozni. Így jött létre az ország legfiatalabb levéltára, az idén tízéves RETÖRKI, amelynek célja a kutatási eredmények bemutatásával, megértetésével és az oktatásban való megjelenítésével, hogy bővíteni tudják az ismereteket huszadik századi történelmünkről. A kutatóintézet emellett kiveszi a részét a közelmúlt forrásainak gyűjtéséből és feldolgozásából is.
A konferenciát Cseh Gergő Bendegúz, a Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa elnöke nyitotta meg, aki elmondta: a háromnaposra tervezett rendezvényen a résztvevők az illetékességi, gyűjtőterületi és gazdasági aktuális kérdések megvitatásán túl a jelentős magyar vonatkozású iratanyagot őrző Szabadkai Történelmi Levéltár tevékenységét is megismerhetik.
A szakmai tanácskozáson adták át a Bősze Sándor-díjat, amelyet a testület döntése értelmében idén Batalka Krisztina, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Levéltárának vezetője, főlevéltáros kapott.
