Závogyán Magdolna kiemelte: nehéz időszakon van túl a színházi terület, és szerinte a következő másfél évet sem a bővülő források jellemzik majd. Az államtitkár emlékeztetett: a 2022 decemberében életbe léptetett vészhelyzeti rendelet értelmében március 16-ig 250 milliárd forint zárolásáról kellett intézkedni, amiből a kulturális területre 11,4 milliárd forint esett.
Megjegyezte, a pandémia időszakában a kulturális terület és azon belül az előadó-művészeti ág komoly munkát végzet, innovatív, proaktív válaszokat adott a felmerülő kihívásokra. „Ilyen megoldásokra lesz szükségünk az elkövetkezendő időszakban is” – emelte ki a politikus. Mint fogalmazott, a kulturális alapellátás program a közművelődési és a közgyűjteményi feladatok biztosítását célozza, a következő nagy feladat az, hogy a kulturális terület különböző szegmenseit is becsatornázzák. Ehhez szerinte felül kell vizsgálni a pályázati rendszereket, megszűntetni a párhuzamosságokat.
Felidézte, hogy 2019-ben alakult meg a Nemzeti Kulturális Tanács, amelynek a feladata, hogy biztosítsa a kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait, valamint javaslatot tegyen a kormány részére a kultúra kormányzati stratégiájára, továbbá véleményezze és összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket. Ezeket a terveket a résztvevő 17 intézmény leadta, jelenleg a hálózatépítés a fő feladat. Ebben a Déryné program adhatja mintát, hogy értékalapú produktumok nyerjenek támogatást – tette hozzá.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója a közgyűlésen elmondta, hogy az előadó-művészeti szféra érti és látja az országban kialakult nehéz helyzetet, a szakma lojális és próbál alkalmazkodni. Emlékeztetett: a színházi struktúra a magyar kulturális élet egyik legfontosabb eleme. Az igazgató úgy vélte, hogy finanszírozás nem épülhet kizárólag a szponzorációra, hiszen ahol így működnek a kulturális intézmények, ott társadalom széles rétegei nem jutnak hozzá a kulturális értékekhez.
Kiemelte: a színházi szakma nagyon tisztességesen és felelősséggel bánik a kapott pénzekkel, épp ezért „fájónak" érzik a sok bizonytalanságot. „Jó lenne, hogy ne azt érezzük, hogy valamifajta jóindulattól függünk pusztán” – emelte ki. Hozzátette: „Tudomásul vesszük, hogy nehéz idő van, de muszáj, hogy a minisztériumi fenntartóink erősítsék bennünk, hogy szükség van ránk, mert van egy elbizonytalanodás a szakmában.”
Závogyán Magdolna válaszában kiemelte: a színházi, előadó-művészeti területnek helye van a kulturális alapellátásban. Emlékeztetett: a finanszírozáshoz szükség van mecénásokra is, de az államnak is ki kell vennie a részét belőle.
A közgyűlés elfogadta öt új tag felvételi kérelmét, az MTT szakmai szervezeteket összefogó tagozatába a Híd Kulturális Alapítvány, a nemzeti intézmények tagozatába a Szegedi Nemzeti Színház, a határon túli színházak tagozatába az Aradi Kamaraszínház került be, míg a vidéki színházak tagozatába a Bóbita Bábszínház és a Kabóca Bábszínház nyert felvételt. A 2008-ban 12 taggal alakult érdekképviseleti szervezet 15 esztendő alatt hétszeresénél is többre emelte taglétszámának számát.
Nyitókép: Závogyán Magdolna, Vidnyánszky Attila és Szentmártoni János a Magyar Teátrumi Társaság közgyűlésén. Fotó. MTI/Kovács Tamás
