Závogyán Magdolna kiemelte, hogy világszerte komoly kihívások érintik a kulturális területet. Magyarországon a 2024-es költségvetésben 400 milliárd forint lesz a mínusz a kulturális területen – ismertette, hozzátéve: Csák János miniszterrel azon dolgoznak, hogy az ágazatban ne a fűnyíróelv érvényesüljön. A kulturális szektor a pandémia idején is jó szakmai válaszokat tudott adni, ezért a kormányzat most is számít a szakma javaslataira – jegyezte meg.
A kulturális támogatásokról szólva kiemelte: a kultúra tekintetében nem elég azt nézni, hogy az adott program mennyi pénzt termel, hanem figyelemmel kell lenni az elért intellektuális és a társadalmi hatásra is. Meg kell határozni, hogy mi az állam szerepe a kultúrában: mi az, ami szükséges, de elégséges. A túl nagy beavatkozás sem jó, de az alapellátásnak sem szabad sérülnie – szögezte le Závogyán Magdolna.
Hozzátette, a másik téma, amelyet Csák János a „zászlajára tűzött”, a mecenatúra megjelenése a kultúrában. Központi kérdés, hogy a mecenatúrát hogyan lehet visszahozni – közölte. Az államtitkár kitért arra: a közgyűjtemények és a közművelődés egy rendszerben tevékenykedik, az előadóművészeti törvény azonban teljesen más logika szerint működik. A kulturális kormányzat elkötelezett abban, hogy a jövőben egységes logika mentén, „együtt mozogjon” a teljes kulturális ágazat– fogalmazott Závogyán Magdolna.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója köszöntőjében feltette a kérdést: a színházak meg tudják-e tartani pozíciójukat egy gyökeresen átalakuló világban, amelyben egymást érik gazdasági válságok, és látszólag sokkal fontosabb témákra kell költeni? Azt mondta, a pandémia után nagyrészt visszatért a magyar közönség a színházakba, más országokban nincs ez így mindenütt. „A magyar néző nagyon szereti a színházát, a világ egyik legszínházbajáróbb embere” – fogalmazott. Hozzátette: a nézők azt jelzik, hogy a színházak fontosak, a polgári élet szerves részei. Ezért kell most összefogni, hogy az a kincs, amit a magyar színházi struktúra jelent, megmaradjon – közölte Vidnyánszky Attila.
Fotó: Bruzák Noémi / MTI