Závogyán Magdolna kifejtette, hogy a megváltozott tanulási, művelődési és fogyasztói attitűdök a néhány évtizeddel ezelőtti előrejelzésekhez képest intenzívebben vannak jelen a hagyományőrzésben és a kultúra más területein is. „Az értékek maguk nem igényelnek felülvizsgálatot, megújítást, közvetítésük módja azonban igen” – emelte ki. Úgy vélte, tartalom és forma kettősségében kell a megújulást keresni, és e két fogalom definiálása, szétválasztása az egyik legfontosabb feladat. „A következtetések gyors levonására való készség így napjainkban az intézményi megmaradás és a fejlődés zálogává vált, a napi szintű innováció, a rendszerben és hálózatépítésben való gondolkodás pedig alapkövetelmény lett” – emelte ki.
Závogyán Magdolna elismerését fejezte ki a Hagyományok Házának a szakmai nyílt nap megszervezéséért, hiszen – mint mondta – az együtt gondolkodás, a tapasztalatcsere, a tervszerűen összefogott munka és a folyamatos tanulás nem megkerülhető. Kiemelte, hogy következetes szakterületi, valamint intézményi stratégia, szakmai vízió és intenzív együttműködés, kölcsönös visszacsatolás nélkül rengeteg értékes alkotó energia vész kárba, ezért a mostani nyílt nap megerősítés lehet mind a vendéglátó Hagyományok Háza, mind a programok résztvevői számára abban, hogy a kulturális szektorban dolgozóknak közösségként kell tekinteniük magukra.
„A hagyományőrző terület tulajdonképpen a nemzet merevlemeze, szakemberei az élő kulturális emlékezet bátor zászlóvivői” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a 21. század kihívásaival a hagyományőrzés, a népművészet és a közösségi művelődés területén dolgozó szakembereknek, intézményeknek és intézményrendszernek szembe kell nézniük, és meg kell találniuk saját válaszaikat. „Legfőbb célunk nemzeti identitásunk megfogalmazása és megőrzése a jövő generációi számára. Hisszük, hogy az identitás megőrzése nem lehetséges másképp, mint gyökereink, múltunk alapos és tudományos igényű megismerésén, megértésén és a mai keretek között történő bemutatásán keresztül” – emelte ki.
Hozzátette: a nyílt napon részt vevő szakemberek munkája és a változatos, modern kori kihívásokra adott szakmai válaszuk a megtartó erő forrása lehet. Kiemelte: a szaktárca ezekre a megújítási folyamatokra épít, amikor a szakmával együttműködve szakterületi stratégiában gondolkodik. „A jövő az innovatív megoldásokat alkalmazó, komplex szemléletmódé, a fokozatosan erősödő és egyre intenzívebbé váló együttműködéseké, valamint az olyan vezetői és szakmai hozzáállásé, amely ezt a küldetést magáénak tekinti.”
Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója előadásában bemutatta a megújult Hagyományok Háza küldetését, stratégiáját és változásait, majd megkezdődött az egész napos rendezvény, amelynek keretében a résztvevők szekcióüléseken és élményprogramokon keresztül nyerhetnek betekintést az intézmény tevékenységeibe, eredményeibe, az elmúlt évek változásaiba és a szervezeti átalakulásba.
