Baráti Kristóf és az Új Magyar Kamarazenekar koncertje

Baráti Kristóf Budapesten született, de gyermekkora nagy részét Venezuelában töltötte. Ötévesen kezdett hegedülni tanulni, nyolcéves korától már fellépett Venezuela legjobb szimfonikus zenekaraival. Tanulmányait Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos tanítványaként. Még egyetemistaként megnyerte az olaszországi Lipitzai Nemzetközi Hegedűversenyt és második lett a párizsi Long-Thibaud Versenyen. 1997-ben legfiatalabb versenyzőként harmadik díjat és közönségdíjat nyert a rangos brüsszeli Erzsébet Királynő Versenyen. E sikerek után újragondolva technikáját Párizsban képezte magát tovább a Nathan Milstein, Yehudi Menuhin és Henryk Szeryng iskoláit tovább örökítő Eduard Wulfsonnál. 2010-ben elnyerte a hegedűsök Oscar-díjának tekintett Moszkvai Paganini Verseny első díját.

A világjáró művész már olyan kiváló zenekarokkal is fellépett, mint a Royal Philharmonic Orchestra, az Orosz Nemzeti Zenekar, a Kölni Rádiózenekar, a Budapesti Fesztválzenekar, a Japán Filharmonikus Zenekar, a tokiói NHK Zenekar, vagy a Deutsches Symphonieorchester. Mineközben olyan jeles karmesterekkel dolgozott, mint Kurt Masur, Jurij Tyemirkanov, Jiri Belohlavek, Pinchas Steinberg, Fischer Iván, Kocsis Zoltán, vagy Gilbert Varga. Munkásságát előbb Príma-díjjal és Liszt-díjjal, 2014-ben Kossuth-díjjal és Bartók Béla - Pásztory Ditta-díjjal ismerték el. Baráti az 1703-ban készült ?Lady Harmsworth? nevű Stradivari hangszeren játszik, amelyet a Chicagói Stradivari Társaság bocsátott rendelkezésére.

Az este közreműködő Új Magyar Kamarazenekar 2011 októberében alakult. Tagjai zömmel a fiatal generációhoz tartoznak, de ennek ellenére komoly zenekari gyakorlattal rendelkeznek, hiszen egy-két kivételtől eltekintve különböző professzionális szimfonikus zenekarok tagjai, szólamvezetői, koncertmesterei, illetve világhírű vonósnégyesek tagjai. Többen közülük különböző egyetemeken tanítanak. A Zenekar vezetője Bánfalvi Béla (Liszt Ferenc-díjas, Bartók Béla - Pásztory Ditta-díjas hegedűművész), aki 1979-től 1982-ig a Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertmestere, 1982-től 1985-ig a Bartók Vonósnégyes tagja volt, majd 25 éven át koncertmesterként vezette a Budapesti Vonósok kamarazenekart.

Baráti Kristóf az együttes állandó szólistája. A zenekar nagy sikerű bemutatkozó hangversenyét is az ő közreműködésével tartotta 2012. január 17-én Budapesten. A Magyar Kamarazenekar célkitűzéseinek legfontosabb eleme a magyar vonós hagyományok ápolása és a magyar zenekultúra terjesztése bel- és külföldön egyaránt. A zenekar céljai között szerepel a klasszikus zene megszerettetése a kis- és középiskolás korosztállyal.

A május 29-i koncert műsorán elhangzik Johann Sebastian Bach: E-dúr hegedűverseny, Jean Sibelius: Andante festivo, Felix Mendelssohn-Bartholdy: d-moll hegedűverseny, Edward Elgar: Szerenád, Op.20, valamint Edvard Grieg: Holberg-szvit című műve. A hegedű a 17. század második felében került a legkedveltebb szólóhangszerek sorába. A ragyogó, virtuóz hegedűtechnika úttörői olasz mesterek voltak: Corelli, Torelli, Vivaldi. Johann Sebastian Bach tizenkét eredeti concertóját is olasz mintára komponálta, köztük az 1720 táján, Köthenben készült E-dúr hegedűversenyt is.

Jan Sibelius a finnek első számú nemzeti zeneszerzője és hazájában az elmúlt száz év leggyakrabban játszott komponistája. Gazdag életművében fontos helyet foglalnak el az északi népek ősi eposzai által ihletett kompozíciók. Legismertebb zenekari művein kívül jelentősek a kórusai, bőséges daltermése, zongoradarabjai, és változatos kamarakompozíciói. Ez utóbbiak közé tartozik az Andante festivo c. karakterdarab, mely eredetileg vonósnégyesre készült (1922), és később nyerte el vonószenekari változatát.

Mendelssohn szintén elhangzó d-moll hegedűversenye mintegy 130 évig lappangott elfeledve, míg 1951-ben, Londonban került elő Mendelssohn feleségének, illetve az egykori barát, Ferdinand Davidnak hagyatékából. A partitúrát Yehudi Menuhin adta ki, és ő volt az újkori bemutató előadója is. A mű azóta is a rendkívül népszerű e-moll hegedűverseny árnyékában él, és ritkán szólal meg a koncertdobogókon.

Sir Edward William Elgar a Purcell és Britten közti időszak legünnepeltebb angol nemzeti zeneszer-zője. Az e-moll vonószenekari szerenád mindhárom tételét érzelmes, szenvedélyes lírai hang hatja át. A Szerenádot egy Grieg-darab követi: Edvard Grieg a 19. század legjelentősebb norvég zeneszerzője Bergen városában született, ugyanott, ahol Ludvig Holberg, a skandináv felvilágosodás vezető egyénisége, a norvég nemzeti irodalom megteremtője. Grieg Holberg születésének 200. évfordulóján, 1884-ben zongorára komponált szvittel adózott nagy honfitársa emlékének. A mű eredeti címe: Fra Holbergs tid, magyarul teljes neve: Holberg korából ? szvit régi stílusban. A komponista szándéka az volt, hogy az archaizáló stílusú zenével, az érett barokk stíluselemeivel és formáival idézze meg Holberg korát, a tizennyolcadik századot. A szándékosan barokkos stílusú szvit valamennyi tételében megnyilatkozik Grieg egyéni, északi és romantikus hangja is.

BARÁTI KRISTÓF

ÚJ MAGYAR KAMARAZENEKAR

2015/05/29 19:30

MOM Kulturális Központ