p328-8

Mindkét művet a koronázás alkalmából komponálták a magyar romantika zeneszerzői ? emlékeztettek az MTI-hez eljuttatott közleményükben a szervezők.

Az Erkel Ferenc Társaság és a Liszt Ferenc Társaság Mátyás-templommal közös hangversenyén elhangzik továbbá a Harangkar Erkel Ferenc ? Doppler fivérekkel írt ? Erzsébet című operájából, amely Sisi 1957-es első magyarországi látogatása alkalmából született. Az estet Erkel Hymnusa zárja, amelyet az eredeti partitúra szerint játszanak a zenészek.

Az előadáson közreműködik Schnöller Szabina szoprán, Heim Mercedes alt, Komáromi Márton tenor és Jekl László basszus szólista, az István Király Operakórus, az Országos Széchényi Könyvtár Énekkara, a Mátyás-templom Énekkara és Zenekarának vonósai, valamint a MÁV Szimfonikus Zenekar. Liszt és Erkel oratorikus műveit Horváth Gábor karmester, a Gödöllői Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője vezényli.

Liszt Ferenc 1867-ben hat hét alatt írta meg a Koronázási misét (Missa Coronationalis), amely nyomtatásban csak 1869-ben jelent meg a lipcsei Schuberth Kiadónál. A darabot a bécsi előírások szerint csak az udvari zeneszerző írhatta volna meg, azonban Liszt tudomást szerzett a kiegyezés előkészületeiről, és már 1865 elején Rómából írt levelében kérte jó barátját, Augusz Antal bárót, hogy segítsen a megbízatás elnyerésében. A báró sikerrel járt, így Scitovszky János bíboros Lisztet kérte fel a darab megírására. A zeneszerző a koronázási ünnepségre nem kapott meghívást, de a Nemzeti Zenede az orgonakaron mégis szerzett neki helyet. A sértett szerző a ceremónia végét azonban nem várta meg.

Erkel Ferenc máig kiadatlan Magyar cantate című művét Szigligeti Ede A szent korona című ünnepi előjátéka befejező részének szövegére komponálta. A bemutató a szerző vezényletével Pesten, a Nemzeti Színházban volt 1867. június 11-én. Az előadást a korabeli feljegyzések szerint másnap megismételték. A mű ünnepélyes nagyzenekari előjátékkal kezdődik, amely nemcsak hangnemében, de a basszus szólamok teljes első ütemével is idézi a Hymnus bevezető motívumát. Ezt követően a középső, 162 ütemnyi cantate szakaszban a négy szólista és a kórus váltakozva énekelve azt a pillanatot jeleníti meg, amikor István király Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. A Magyar cantate eredeti állapotában csak 143 évnyi ?szunnyadást? követően, 2010-ben, az Erkel-bicentenárium alkalmával szólalhatott meg a budavári Hadtörténeti Múzeumban.

Forrás: MTI