Jelenünk online világában elszokunk a természettől és az abban élő emberekhez köthető offline kapcsolatoktól. Magyar népzenénk perifériális része a pásztorzene, ahol a terelt jószágokkal együttélő őrzők az állatvilág és a természeti jelenségek hangjainak legnagyobb ismerői. Zenéjükre nagy hatással van életmódjuk, a velük élő állatvilág és munkavégzésük sajátos hangjai; például az őrzött állatok nyakában hangot adó kolompok és csengők, amiket a hagyományos tudáshoz és zenéhez hasonlóan nagyra becsülnek és óvnak napjainkig.
A Mély kék és egyben vörös, távolság és közelség, útkeresés és úttalálás, gyász és öröm, szeretet és közeliség, a hagyományos kultúrában fellelhető tudás megismerése, tanulása, hordozása és gyakorlata. Folytonosság és egészében körforgás. Elmélyülésre hívunk mindenkit a természet-zene-ember világába!? ? mondta Nagy Gábor, a zenekar tagja.
Csepregi András, a Békés Banda zenésze pedig így nyilatkozott: ?A lemez kulturális értékmentés és tisztelgés a nehéz sorsú, de büszke pásztorok, a pásztorvilág művészei és a falusi cigányzenészek előtt. Az állatok legeltetése, gondozása mellett gondolkodó, daloló pásztorok és a csárdákban az adott hagyomány keretein belül muzsikáló hivatásos cigányzenészek élete összefonódik, találkozásaik szerves része népi kultúránknak. Összefonódás egy közös Kárpát-medencei zenei gondolkodásmódban, legyen annak nyelve magyar vagy román.
A Rozsdamaró zenekar népzenei hagyományunk e széles, de szorosan egybefonódó spektrumát tolmácsolja professzionális tudással és méltó szemléletbeli hűséggel.
Forrás: Fonó Budai Zeneház
