Kárpát-medence
Csaknem ötmilliárd forintos kerettel indul a Petőfi Kulturális Program 2.0
Csaknem ötmilliárd forintos kerettel elindul november 1-jével a Petőfi Kulturális Program (PKP) 2.0 – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) október 16-án Kistarcsán. A jövő nyárig tartó program célja, hogy kétezer magyarországi település mellett még több száz Kárpát-medencei magyar település is csatlakozzon.
Doni unokatestvére lehetett a füzesabonyi szarmatának
Az Alföldön és a sztyeppéken feltárt sírokban talált minták összevetésével genetikai kapcsolatot találtak az Urál melletti és a Kárpát-medencébe vándorolt szarmaták között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – közölte honlapján a felsőoktatási intézmény.
Nemzeti ünnepünk fesztiválkoszorúban
Az egész Kárpát-medencében látványos és hangulatos programsorozat öleli körbe első szent királyunk és az államalapítás ünnepét a Mol – Új Európa Alapítvány Határtalan nyár rendezvénysorozatában. Egy tucat fesztivál ígér felejthetetlen élményeket egészen a nyár végéig, ebből válogattunk a teljesség igénye nélkül.
Már a rézkorban is ettünk tejtermékeket
Hegedűs Zsuzsa régész előadásán többek között megtudtuk, mit is ettek hatezer évvel ezelőtti elődeink a Kárpát-medencében, és hogyan alakult ki bennük a laktóztolerancia.
Az Edda Művek és a Lóci Játszik is fellép a 11. Duna Napokon
Színes programkínálattal, kiállítással, kézművesvásárral és kiadós koncertprogrammal kezdődött el május 30-án a 11. Duna Napok az erdélyi Torockón. A közmédia legnagyobb külhoni magyar településen zajló, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott rendezvénye a Kárpát-medencei magyarság összetartozását hivatott bemutatni.
Rézkori receptek a Kárpát-medencéből
Az időszámításunk előtt 4500 és 2800 közt élt közösségek étkezési szokásaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők május 27-én az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum szabadegyetem programsorozata, a Múzeumakadémia 6000 éves gasztronómia – A Kárpát-medence rézkorának étkezési kultúrája című előadásán.
A nőiség jelképei és szimbólumai a tánc nyelvén elbeszélve
A női princípiumot állítja a figyelem központjába a Magyar Állami Népi Együttes Hajnali Hold című előadása március 8-án a Hagyományok Házában. A darab a Kárpát-medence néphagyományait dolgozza fel, a hagyományos táncok szimbólumrendszerének, valamint az egyes mozdulattípusok és térbeli formák hajdani jelentésének felmutatására vállalkozva.
A legújabb régészeti eredményekről tartottak konferenciát a Nemzeti Múzeumban
Az elmúlt év új kutatásairól és eredményeiről tartott háromnapos konferenciát az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete. Az előadások szinte felfoghatatlanul nagy, 320 ezer éves időintervallumot öleltek fel, és az őskőkortól a kora újkorig számos lelőhely, leletcsoport kutatásából mutattak meg új eredményeket.
Nőket is temettek el fegyverekkel a honfoglalás korában
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói azonosították az első női fegyveres temetkezést a honfoglalás kori Kárpát-medencéből, a sárrétudvari-hízóföldi temetőből származó leletet a feltáráskor férfinak vélték.
A fúvós zenészek előtt tiszteleg a Magyar Állami Népi Együttes legújabb előadása
A Magyar Állami Népi Együttes november végén mutatja be Zenészportrék – Elfújt emlékek című új előadását, amely nemcsak a magyar zenei örökséget idézi meg, hanem egyúttal a fúvós zenészek generációi előtt is tiszteleg.
Hankó Balázs: Jövőre a Kárpát-medencében is elérhető lesz a Déryné Program
Kárpát-medencei dimenzióban is elérhető lesz 2025 januárjától a Déryné Program, amelyet a helyi színházak bekapcsolásával valósít meg a kormányzat – jelentette be a kulturális és innovációs miniszter.
A székelyek történetének nyomai Mongóliáig vezetnek
Egy új nyelvtörténeti módszert alkalmazva indult a székelyek eredetének nyomába Hakan Aydemir török nyelvész, turkológus.
Kirváj, a bukovinai székelyek ünnepe Délvidéken
Kevesen tudják, de élnek bukovinai székelyek Délvidéken, a Bánságban is. Az 1800-as években ide betelepített székelység a mai napig őrzi hagyományait Hertelendyfalván, több száz kilométerre őseik otthonától.
Tűzvésztől a pajtáig Nagyidán
Ha nem lett volna tűz 2010-ben, nem lett volna muszáj új próbatermet keresni. Nem vett volna régi parasztházat az Ilosvai Táncegyüttes, nem építette volna újjá – és nem lenne ma sem Ilosvai Ház, sem pajta. Ezek szerint tényleg van, amikor egy negatív esemény lendíti mozgásba a világot és nyit kaput valami új és jó érkezésének.
Test, lélek és szellem: tradíció a modern korban
A régiek tudása – kiegészülve a mai ismeretekkel. Ősi módszerek és gyógyszerek – adaptálva a mai kor viszonyaira. Hogyan lehet beilleszteni a tradíció adta tudást a 21. századi mindennapokba? Az Ürmös Portán tudják a választ!
Szüreti vigasságok, közös munka és közös élmény
Taktaharkányban a Tájház nem holt tér, nem néma múzeum: az udvart és a pajtát zene, tánc, gyerekzsivaj hangja tölti meg tavasztól őszig.