Máté Péter egyéni, a korabeli magyar könnyűzenétől jól elkülöníthető stílust alakított ki magának. Pályája korai szakaszán a francia sanzon stílus állt érdeklődése középpontjában. Magyarra fordította Charles Aznavour She (Ő) című nagysikerű dalát. Később egyre nagyobb hatást gyakorolt rá az amerikai ?feketezene?. A hangszínéhez leginkább illő ?soul? és ?motown? irányzatok olyan, azóta klasszikussá vált darabjait ültette át magyar nyelvre, mint a korábban James Brown és Ray Charles előadásában világhírűvé vált Georgia..., vagy a The Four Tops alapműve, a Reach out I'll be there... (Várni kell). Mindeközben saját dalaival, angol és magyar nyelven a legrangosabb európai könnyűzenei versenyek dobogós helyezéseit nyerte el. A teljesség igénye nélkül: a párizsi Chanson festival előadói díját, az írországi Castlebar Song Contest harmadik helyezését, fesztiválhelyezést ért el az Athéni Dalfesztiválon, meghívott előadóként lépett fel a Drezdai Dalfesztiválon, turnézott Kubában és Kanadában is, Elmegyek című dala pedig Sylvie Vartan francia énekesnő előadásában (Nicolas címmel) világhírű lett. Számos hazai fesztiválhelyezése mellett a Magyar Rádió 1979-ben nívódíjjal tüntette ki.
Slágereit következetes művészi koncepciók szerint, kifinomult hangszereléssel komponálta meg. Pályafutását jellemzően végigkísérte a törekvés, hogy az amerikai könnyűzene technikai professzionalizmusát a magyar könnyűzene igényeihez igazítsa. Angol-magyar dalfordításainak talán legnagyobb hozadéka, hogy a 60-as évek eleji beatzenekarok megmosolyogtató próbálkozásai után, a Máté Péter (zene) - S. Nagy István (dalszövegíró) páros egyike lehetett azon kevés alkotói csoportnak, akik felismerték, hogy az angolszász könnyűzenei stílusok - a két nyelv eltérő ritmikája miatt - nem érvényesíthetők áthangszerelés nélkül a magyar könnyűzenében. Ezzel nemcsak a hazai könnyűzene professzionális hangszerelésének alapjait fektették le, hanem az ?utánzás korszaka? után, a kísérletezés, a jellegzetesen ?magyaros? dallamok keresésének új korszakát indították el.
Természetesen lépett fel ezután a nyugati rockoperák magyarítása, és saját, magyar gyökerű musical-ek megalkotása utáni igény. 1982-ben kezdték meg a Máté Péter által komponált Krízis című rockopera próbáit, amelynek akkor legnagyobb érdeklődést kiváltó újdonsága volt, hogy rockzenészeket és színművészeket itthon először állított egy színpadra. A szereplők között ott volt a még csak pályája elején álló Vikidál Gyula is, aki egy évvel később már Koppány Vezérként nyújtott legendás alakítást az elsöprő sikerű István a Királyban. 1984-ben mutatták be az Erkel Színház színpadán Máté Péter hangszerelésében és Miklós Tibor dalszöveg író közreműködésével a Jézus Krisztus Szupersztár első magyar változatát. Júdás, a darab legnehezebben énekelhető, legnagyobb szaktudást igénylő szerepét Máté Péter vállalta magára, ő maga tanította be a színészeket is, és bár az előadás nem tartalmazta az eredeti mű színpadi koreográfiáját, minden hazai Jézus Krisztus Szupersztár produkció alapjává vált.
1984. szeptember 9-én gyerekkora óta ismert szívbetegsége szívrohamot okozott. Huszonkét évvel később Vargha Tamás zeneszerző ismeretlen felvételekre bukkant stúdiója takarítása közben. A stúdió korábban Máté Péteré volt. Halála előtt egy nappal még 29 dalt énekelt fel a szerző. Ezekkel együtt már több mint 150 slágere maradt ránk, köztük olyanok is, mint a Most élsz, az Elmegyek, vagy a Zene nélkül mit érek én...
Bába Tibor
