A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult februári hangversenyein, Göteborgban, Budapesten és Kecskeméten, ahol zongoristaként is közreműködött, megzenésített verseket hallhatott a közönség. Hogyan kötődik az irodalomhoz, a színházhoz?
Mint oly sok mindenben, a sokszínűség vonz, változatos élmények után kutatok: ugyanúgy érdeklődöm a klasszikus irodalom és a kortárs rap/slam, opera és film iránt. A februári koncertsorozaton Zemlényi Eszter szopránénekessel egy zeneileg és szöveg szempontjából is többrétegű műsort állítottunk össze Ligeti György, Fekete Gyula vokális darabjaiból és saját szerzeményeimből.
A Zeneakadémián zeneszerző szakon végzett, mellette ütőhangszeren is fejlesztette tudását. Hol tart most a tanulmányaiban?
Szerteágazó érdeklődésemnek megfelelően tanulmányaim is számos sínpáron haladtak egyszerre. A zeneszerzői tanulmányok mellett, melyet Huszár Lajos zeneszerző alapozásával kezdhettem, Úr Bertalantól, a Rádiózenekar timpanistájától ütőhangszeren tanultam, de legalább ennyire fontosak voltak a zongorastúdiumok is, amelyeket Kéry János irányítása alatt fejlesztettem. Idén a Göteborgi Egyetem a zeneszerzés mesterképzését fogom elvégezni, emellett a Zeneakadémia doktori iskolájának is hallgatója vagyok. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen temérdek felkérés érkezik hozzám, sokat nem is vagy nem azonnal tudok teljesíteni. Emiatt azonban óriási kihívás ?összefésülni? a két egyetemi képzést.
Már a középkorban is vándorútra keltek, több országot bejártak egy mesterség minél teljesebb elsajátításához az ifjak. Ön egy évet töltött Brüsszelben az Erasmus-program keretében, jelenleg Göteborgban egészíti ki tanulmányait. Mit jelent szakmailag a kint töltött idő?
Miben áll az itthoni oktatás előnye, és milyen tapasztalatokat szerzett hozzá külföldön?
Mennyiben határozzák meg a felkérések a készülő műveket? Mi volt a legemlékezetesebb megrendelése idáig?
Milyen hangversenyek várhatók a közeljövőben, ahol ismét hallhatja a közönség a műveit?
