A művész elmondása szerint vasárnapi festőből vált hétköznapi festővé, nyugdíjazása előtt ugyanis az építész szakma különböző területein dolgozott és csak hétvégén tudott hódolni a festészetnek. Majd 2000-től minden idejét a művészetnek szenteli, és országszerte számos helyen nyílt egyéni kiállítása. Elmondása szerint munkáját az Isten és az ember alkotta környezetünk gazdag szépsége, a lélek munkálkodása, valamint a példaképek jótékony hatású tevékenysége motiválja. Csobaji Zsolt festészetének, témavilágának középpontjában Erdély áll. Kalotaszeg, ?az a kicsiny, háromszögletű földterületet, melyet a Bánffyhunyad alatt összeömlő Sebes-Körös és Kalota vizei fognak be? különösen fontos szerepet játszik a művész életében. A város megismerésével ugyanis kolozsvári születésű édesapja lelki és szellemi öröksége vált valóra. A tárlat képei felidézik a 17?18. században épült kalotaszegi református templomok gazdagon díszített, festett, fakazettás mennyezetét.
Feledy Balázs művészettörténész a tárlatról így fogalmazott: ?Hogy Zsolt hosszú évek óta festi a templomokat kívülről, azt tudtuk. Ő persze mindig be is lépett ezekbe a templomokba, és természetesen megragadta a kálvinista díszítők mennyezeteken érvényesülő látványgazdagsága, hiszen tudjuk, hogy megrögzött kálvinistáról van szó. Gondolom, az építészi, művészi érdeklődés, az azonosulás idővel arra sarkallta, hogy ezekből a belső látványokból is kép, festmény legyen. Ám nem másolatokat kívánt készíteni, hanem szuverén képeket. Tulajdonképpen keveset kutatott és így jött létre ez a fajta képtípus a kazetták külső formáját, arányait és méreteit felhasználva. Ez nagyon eredeti próbálkozás. Érdekes filozófiailag: egy belső látványba, amelyet csak belül észlelünk, behoz egy külső látványt. Adott esetben éppen azt a templomot, ahol ez a kazetta a valóságban is előttünk áll.? A pasztellszínek és a letisztult, egyszerű formák nyugalmat árasztanak és tükrözik a vidék békéjét, tisztaságát és a kalotaszegi templomok puritánságát. A festmények egyszerre gyönyörű tájképek és hittel teli vallomások. Az ábrázolás módján túl a képekre írt szövegrészletek is üzennek. Az egyik képen egy Ady-idézet juttatja eszünkbe, mennyi művészeti alkotást köszönhetünk Kalotaszegnek, a másikon egy Koós Károly-gondolat emlékeztet a Kárpát-medencei magyarság összetartozására.
Az Aranytíz Kultúrház szeretettel vár minden érdeklődőt, aki szívesen betekintene a kalotaszegi zöld dombok és a fehérfalú, tornyos kis templomok világába.
A tárlat megtekinthető 2017. február 5-ig, hétköznap 9 és 19 óra között, hétvégén programtól függően.
Készítette: Jámbor-Miniska Zsejke
Képek: Csobaji Zsolt
