(MTI) - R. Várkonyi Ágnes elmondta, hogy a kötet címe XIV. Lajos francia királytól való, ő minősítette így Zrínyi Ilonát. Levéltári kutatásai arról győzték meg a történész professzort, hogy az asszony a horvát-magyar-török színtereken játszódó életét minden vonatkozásban derűvel járta végig. Megpróbáltatásait - mentalitásának köszönhetően - nagy lelkierővel viselte - emelte ki a szerző. A horvát fordítás alapja az a könyv, amely 2008-ban jelent meg a Magyar-Török Baráti Társaság kiadásában magyar és török nyelven. R. Várkonyi Ágnes azért örül könyve horvát fordításának, mert úgy érzi, hogy ezzel Zrínyi Ilona visszakerült szülőföldjére, gyermek- és ifjúkora színhelyére, mert Ozalj várában született 1643-ban, a Kupa folyó közelében és 20 évet élt ott. Apja, Zrínyi Péter, akit a Wesselényi-féle összeesküvés miatt halálra ítéltek, a költő, Zrínyi Miklós öccse volt, anyja, Frangepán Katalin művelt, izgalmas, érdekes személyiség volt, korszerűen gazdálkodott, nagy kereskedelmi forgalmat bonyolított Velencével, horvát, magyar és olasz nyelven beszélt. Lányát, Ilonát fiúsan nevelte, sok mindent elsajátított a fiatal lány, például a gyógyítást füvekkel.
A grófkisasszony, ahogy Horvátországban nevezték, 1666-ban férjhez ment Felső-Magyarországra I. Rákóczi Ferenchez, Sáros vármegye örökös főispánjához. A fejedelemasszony, mert így hívták Magyarországon, három gyermeket szült, az első fia 2 hónapos korában meghalt, majd világra hozott egy leányt (Julianna), később egy fiút (Ferenc). Férje 31 évesen szintén meghalt. Mivel Ilona élvezte I. Lipót császár bizalmát, átvehette Sáros vármegye főispáni tisztét, jó politikus lévén elérte, hogy gyermekei gyámja lehessen, és az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi vagyon a várakkal, köztük Munkáccsal együtt.
A szépségéről Európa szerte híres özvegyasszony 1682-ben újra férjhez ment Thököly Imre késmárki grófhoz és részese volt a Habsburg elleni kuruc felkelésnek, amelyet Thököly vezetett. Zrínyi Ilona egymaga 3 éven át védte Munkács várát, két gyermeke is vele volt. A császári seregek még az éjszakai várbombázást is kipróbálták. Bégül az asszony jó kapitulációs feltételekkel feladta Munkácsot, de elérte, hogy a várvédők amnesztiát kaptak, ő pedig két gyermekével, a 12 éves Ferenccel és a 14 éves Juliannával Bécsbe ment. A császár megszegte az egyezséget, gyermekeit elvették tőle, neki egy zárdában adtak szállást.
Thököly a törökökkel szövetségben sorra szenvedte el a vereséget a császáriaktól, feladta a várakat, de 1690-ben fogságába került Heissler császár generális, akit Thököly kicserélt a feleségére, Zrínyi Ilonára 1692-ben. Amikor 1699-ben megkötötték az osztrák-oszmán háborút lezáró karlócai békét, Thököly és Zrínyi Ilona nem maradhatott Európában, a törökök segítségével a kisázsiai tengerparton, Nikomediában éltek száműzetésben, ott Zrínyi Ilonát királynénak szólították, s 1703-ban halt meg, 59 éves korában a Virágok mezején, ahol a házuk állt - foglalta össze Zrínyi Ilona életét R. Várkonyi Ágnes, aki a horvát kiadáshoz bőséges előszót írt.
A kötetet Xenia Detoni fordította horvátra, a Jesenski és Turk Kiadó gondozta és a zágrábi magyar nagykövetséggel együtt szervezte a könyvbemutatót.
