Moholy_1

?A Bauhaus századik évfordulója alkalmából megszervezett kiállításon egy olyan alkotó műveit mutatjuk be, aki a fotográfiát alapjaiban rengette meg” ? mondta Baki Péter, a Mai Manó Ház igazgatója az esemény sajtóbejárásán.

Tóth Balázs Zoltán, a kiállítás kurátora szólt arról, hogy a Magyar Fotográfiai Múzeum 87 darabos fotókollekcióval rendelkezik az 1946-ban Chicagóban elhunyt Moholy-Nagy Lászlótól. A képanyag döntő többségben Moholy-Nagy európai korszakából tartalmaz fényképeket, melyek eredetileg 1922 és 1937 között készültek, és részletes betekintést engednek a modern képzőművészetet megújító és azt nagyban befolyásoló munkásságából.

Moholy_2

A festőként, formatervezőként, filmesként is ikonikus művész fotográfiáit három tematikus csoportban mutatja be a tárlat. Az első egységben az 1922-ben akkori feleségével, Lucia Schultz-cal elkezdett fotogram kísérletei láthatók. ?Ezeken keresztül kezdett ismerkedni a fény és az anyag kapcsolatával? ? mondta a kurátor.

A második egység a szakirodalom által Moholy-Nagy László újításának tartott fotóplasztikákat, vagyis a művész fotómontázsait tartalmazza. Ezek egyrészt személyes tartalommal átitatottak, másrészt a korabeli, azaz a húszas évek popkultúrájából (képes magazinok, hirdetések, köztéri és újságokban elhelyezett reklámok) építkeznek.

Moholy_3

Moholy-Nagy el akart különülni a tömött, kaotikus dadaista montázstechnikától. Az ő hozzáállása konstruktivista, kollázsait Lucia fényképezte le, az eredeti negatívokról 1973-ban készültek felvételek, a Militarizmus című fotóplasztika korabeli repró. A kurátor kitért arra, hogy Moholy-Nagy fényképeinek nem adott címet, fotóplasztikáinak azonban igen.

Moholy_8

A kiállítás harmadik egysége Moholy-Nagy egyéb fotográfiai kísérleteit, absztrakcióit mutatja be, amelyek nagy részében felfedezhetők a fotogram kísérletek során szerzett tapasztalatok és képalkotási törekvések. Itt találhatók Moholy-Nagy egyéb, személyesebb vagy gyakran utazásai során készített felvételei, amelyekre jellemző a szokatlan leképezési mód, a Bauhaus stílusnak is nevezett kompozíciós eljárások, mint például a béka- és madárperspektíva használata, illetve a pozitív-negatív játék. Ebben a teremben látható a berlini rádiótoronyról felülről lefelé készített felvétele, vagy a Helsinki, amely egy kockára exponált több kép összessége.

Moholy_7

Az emeleti részen válogatás látható azokból a felvételekből, amelyeken a Moholy-Nagy életét erősen meghatározó nők szerepelnek, így tanítványa, Franciska Clausen; Ellen Frank, aki Walter Gropiusnak, a Bauhaus alapítójának sógornője és Moholy-Nagy szerelme volt; Sibyl Moholy-Nagy, utolsó felesége; valamint Lucia Schultz, akinek a művész a fényképezést köszönhette. Ezeken a képeken jól látható, hogy Moholy-Nagynál az élességnek képzőművészeti értelemben már nincs olyan nagy jelentősége, fotóin a háttér éles, a fő motívum életlen.

Moholy_4

Megtekinthető a kiállításon Moholy-Nagy László 1930-ban készült Fekete-Fehér-szürke fényjáték című filmje is.

A művész lánya, Hattula Moholy-Nagy birtokában lévő negatívokról 1995-ben, az alkotó születésének századik évfordulója alkalmából rendezett kiállítás kedvéért új nagyítások készültek. Ezeket, valamint számos 1973-ban készült fotóplasztikát és fotogram reprodukciót Hattula a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményébe ajándékozta. A kollekció azóta új nagyításokkal egészült ki.

Moholy_5

Kérdésünkre, hogy miért szerepel a városok neve az apró részleteket ábrázoló, az adott városról felismerhetőt fel nem mutató képeknél, elmondta, hogy a művész lánya részéről történt utólagos címadásról van szó. Jelzés, hogy nagy valószínűséggel akkor és ott készültek a képek. ?Ebben is megmutatkozik a rá jellemző, fényképészetről és magáról a művészetről alkotott egyedi gondolkodásmód, ami egész pályáján végigkísérte, és minden munkájában megmutatkozott? ? válaszolta arra, miért kerülhette Moholy a címadást.

Arról, hogy miért nem készültek budapesti fotók, megtudtuk, Moholy-Nagy László budapesti tartózkodása idején még nem fényképezett, később pedig nem tért vissza a magyar fővárosba.

 

Moholy_6

?Moholy-Nagy Lászlót főleg a struktúra, a kompozíció foglalkoztatta, nem a személyes élet megmutatása? ? állapította meg. ?Moholy-Nagy hatalmas összegző és kísérletező volt, mindenféle tudást és hatást olvasztott egybe. Joggal állíthatjuk, hogy a huszadik század egyik legjelentősebb képzőművészét tisztelhetjük benne? ? összegezte a kurátor.

 

A tárlat a nagyközönség számára szerdától május 12-ig látogatható.

MTI/Kultúra.hu

Fotók: CSákvári Zsigmond/Kultúra.hu