(MTI) - A pályázatot a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) írta ki, a felhívásra nyolc beadvány érkezett. Az eredményt, a zsűri által készített rangsort Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató ismertette.
Eszerint a pályázatot a Kőnig és Wagner Építészek Kft. nyerte el, amely és a szerződés megkötése után március 31-ig elkészül az építési engedélyezési tervekkel. A rangsorban a második a Kánon Építészeti Stúdió, a harmadik a Középülettervező Zrt. lett.
A zsűriben a Magyar Építész Kamarával egyetértésben kijelölt szakemberek vettek részt, akik megvizsgálták a pályázatokat, és elkészítették azok értékelését, amelyeket a pályázók rendelkezésére bocsátottak.
"A bíráló bizottság 7 tagja közül a Mazsihisznek (Kövesdi Jánosné főmérnök személyében) 1 szavazati lehetősége volt" - áll a közleményben.
A XIX. század végén közadakozásból épült szecessziós zsinagógát az akkori hitközség az 1980-as évek közepén eladta. Az épületegyüttes egy megállapodás értelmében két éve került vissza a magyar államtól a zsidóság tulajdonába, egy Budakeszi úti ingatlancsoportjáért "cserébe" kapta meg a Mazsihisz. A zsinagógát 2006 áprilisa óta látogathatják az érdeklődők.
Az ország második legnagyobb zsinagógájának felújítása az 1990-es években szakadt félbe.
Eszerint a pályázatot a Kőnig és Wagner Építészek Kft. nyerte el, amely és a szerződés megkötése után március 31-ig elkészül az építési engedélyezési tervekkel. A rangsorban a második a Kánon Építészeti Stúdió, a harmadik a Középülettervező Zrt. lett.
A zsűriben a Magyar Építész Kamarával egyetértésben kijelölt szakemberek vettek részt, akik megvizsgálták a pályázatokat, és elkészítették azok értékelését, amelyeket a pályázók rendelkezésére bocsátottak.
"A bíráló bizottság 7 tagja közül a Mazsihisznek (Kövesdi Jánosné főmérnök személyében) 1 szavazati lehetősége volt" - áll a közleményben.
A XIX. század végén közadakozásból épült szecessziós zsinagógát az akkori hitközség az 1980-as évek közepén eladta. Az épületegyüttes egy megállapodás értelmében két éve került vissza a magyar államtól a zsidóság tulajdonába, egy Budakeszi úti ingatlancsoportjáért "cserébe" kapta meg a Mazsihisz. A zsinagógát 2006 áprilisa óta látogathatják az érdeklődők.
Az ország második legnagyobb zsinagógájának felújítása az 1990-es években szakadt félbe.
Régi pesti zsidónegyed:
változtatási tilalmat követel az Óvás! Egyesület
változtatási tilalmat követel az Óvás! Egyesület
(MTI) - Azonnali változtatási tilalom elrendelését követeli a fővárostól a régi pesti zsidónegyed védelme érdekében az Óvás! Egyesület, amelynek munkatársai kedden rendhagyó, "(rom)városnéző" sétát szerveztek újságíróknak.
"Haladéktalanul rendeljen el változtatási tilalmat a Fővárosi Önkormányzat közgyűlése az építési törvény alapján a VI. és VII. kerületben fekvő történelmi zsidó negyed teljes területére" - fogalmazták meg követelésüket a városvédő civil szervezet tagjai a Dohány utcai zsinagóga elől induló sétát követő sajtótájékoztatójukon.
A VI. és VII. kerület Károly körút - Andrássy út - Erzsébet körút - Rákóczi út által határolt területén intenzív építési és fejlesztési munkálatok kezdődtek az elmúlt években, amelyek azonban nincsenek tekintettel a városrész egyedi történelmi értékeire, az utcahálózat és a telekviszonyok tradicionális rendszerére, a műemléki védettséget élvező épületekre és a lakók ellenérdekeltségére - vélekedett az Óvás! Egyesület egyik tagja.
Egri Orsolya hangsúlyozta: az a céljuk, hogy a főváros és a kerületek közösen dolgozzanak ki egy "korszerű, hiteles és koherens" városrehabilitációs tervezetet, amelynek alapján a terület szellemiségének megőrzésével lehetne folytatni a régi házak felújítását.
Perczel Anna építész kijelentette: nem az új ingatlantulajdonosokkal van bajuk, hanem azzal, hogy "pályáztatás nélküli eljárások vannak". Hozzátette: tudomásuk szerint eddig már 47 ingatlant áron alul adtak el. Az építész úgy vélte: a VI. és a VII. kerület politikusainak nem érdekük, hogy együttműködjenek a civilekkel.
Ladányi János szociológus szerint a kerület abban érdekelt, hogy ne történjék semmi, mert akkor folytathatja a lakók "kijátszását" és az értékek "kéz alatti cseréjét". A helyzetet azonban még nem tartja reménytelennek, mert - mint mondta - egyre több lakó fordul bírósághoz az őt ért sérelmek miatt.
A terület vitatott építkezéseire egyre inkább felfigyel az UNESCO is - hangsúlyozta Ladányi János, megjegyezve, hogy Magyarországnak komoly presztízsveszteséget jelentene, ha esetleg a terület felkerülne a "veszélyeztetett világörökségi listára". Ez már a politikusok szemét is felnyithatja - tette hozzá a szociológus.
"Haladéktalanul rendeljen el változtatási tilalmat a Fővárosi Önkormányzat közgyűlése az építési törvény alapján a VI. és VII. kerületben fekvő történelmi zsidó negyed teljes területére" - fogalmazták meg követelésüket a városvédő civil szervezet tagjai a Dohány utcai zsinagóga elől induló sétát követő sajtótájékoztatójukon.
A VI. és VII. kerület Károly körút - Andrássy út - Erzsébet körút - Rákóczi út által határolt területén intenzív építési és fejlesztési munkálatok kezdődtek az elmúlt években, amelyek azonban nincsenek tekintettel a városrész egyedi történelmi értékeire, az utcahálózat és a telekviszonyok tradicionális rendszerére, a műemléki védettséget élvező épületekre és a lakók ellenérdekeltségére - vélekedett az Óvás! Egyesület egyik tagja.
Egri Orsolya hangsúlyozta: az a céljuk, hogy a főváros és a kerületek közösen dolgozzanak ki egy "korszerű, hiteles és koherens" városrehabilitációs tervezetet, amelynek alapján a terület szellemiségének megőrzésével lehetne folytatni a régi házak felújítását.
Perczel Anna építész kijelentette: nem az új ingatlantulajdonosokkal van bajuk, hanem azzal, hogy "pályáztatás nélküli eljárások vannak". Hozzátette: tudomásuk szerint eddig már 47 ingatlant áron alul adtak el. Az építész úgy vélte: a VI. és a VII. kerület politikusainak nem érdekük, hogy együttműködjenek a civilekkel.
Ladányi János szociológus szerint a kerület abban érdekelt, hogy ne történjék semmi, mert akkor folytathatja a lakók "kijátszását" és az értékek "kéz alatti cseréjét". A helyzetet azonban még nem tartja reménytelennek, mert - mint mondta - egyre több lakó fordul bírósághoz az őt ért sérelmek miatt.
A terület vitatott építkezéseire egyre inkább felfigyel az UNESCO is - hangsúlyozta Ladányi János, megjegyezve, hogy Magyarországnak komoly presztízsveszteséget jelentene, ha esetleg a terület felkerülne a "veszélyeztetett világörökségi listára". Ez már a politikusok szemét is felnyithatja - tette hozzá a szociológus.
