 |
||||
|
Cegléd jó példája a helyi vezetők által gerjesztett és támogatott zsidóellenességnek. Pedig a zsidók betelepülése és hitközséggé szerveződése semmiben nem tért el az átlagos magyar példáktól. 1840-től laknak itt zsidók, akik leginkább az 1848/49-es események után jelentek meg nagyobb létszámban. 1855-ben már zsinagógát is tudnak építeni, és ezzel egy időben megalakul a hitközség is.
A XIX. század második felében a zsidók ceglédi népességen belüli aránya rohamosan nőtt, a századfordulón létszámuk meghaladta az ezer főt. Azonban a zsidók gazdasági és társadalmi emelkedése elleni uszítás az országban ekkor már közismert közírónak, Verhovay Gyulának lehetőséget jelentett arra, hogy országgyűlési képviselő választást megnyerje.
Az 1919-es ceglédi direktórium vezetői között több zsidó származású értelmiségi volt. A fehérterror nyílt antiszemitizmusa kegyetlenül elbánt velük. De a fehérterror Cegléden például azt is jelentette, hogy képviselőtestület a húszas évek elején egy időre kitiltották a zsidókat a strand területéről.
A településen igen erős tömegbázisra lelő magyar nemzetiszocialista csoportok utcai akcióikkal váltak ismertté. A városban uralkodó rossz hangulatról Erdei Ferenc szociográfus így írt: "Cegléd antiszemita. Csak németországi méretek alkalmasak annak a szigornak a felmérésére, amellyel itt a zsidóságot kezelik. (...) Nyílt utcán a legritkább eset, hogy nem zsidó zsidóval menjen végig. A városi képviselőtestületben állandó a kifakadás ellenük, s a házak falain a legváltozatosabb zsidó ellenes fölírások olvashatók nap-nap után. Van nyilaskeresztes párt is, de az antiszemitizmus nem ezek által szított düh: általánosabb annál."
