(MTI) - A ceremónia szokatlanságát jelezte, hogy a pénteki ünnepségre a díszteremben megfordították a székeket, így a vendégek háttal ültek a Kálvin Jánost ábrázoló festménynek, amire az MTI tudósítójának emlékezete szerint az elmúlt csaknem negyven évben nem volt példa. Az első, női alakot ábrázoló festményt ugyanis Kálvinnal szemben helyezték el, olyan történelmi személyiségeket, költőket, tudósokat megjelenítő alkotások között, mint Bethlen Gábor, Bocskai István, I. Rákóczi György, Csokonai Vitéz Mihály vagy Hatvani János.
"Az őrző-óvó tekintettel ránk vigyázó férfiak sorába beleillik a csillogó tekintetű asszony" - mondta Bölcskei Gusztáv a festmény avatásakor. A püspök - Pásztor Jánosnéhoz hasonlóan - megemlékezett arról, hogy Zsindelyné Tüdős Klára a második világháború idején házában bújtatta az üldözötteket, saját életét is kockáztatva ezzel.
Pásztor Jánosné felidézte, hogy Zsindelyné Tüdős Klára 1944-ben az operaház jelmez- és díszlettervezőjeként egy létra tetejéről irányította a munkákat, amikor megállt a létra alatt Ravasz László református püspök, s hívta, mondván: "jöjjön, mert olyan nagy a baj, hogy asszonykezekre van szükség". Zsindelyné Tüdős Klára akkor szakmai karrierjét otthagyva ment, hogy segíthessen, s már a háborús körülmények között megalapította a Református Nőszövetséget - hangsúlyozta Pásztor Jánosné.
Kálmánchelyi Csaba a leszármazottak nevében az ünnepségen elmondta: számos területen ápolják "a késői Nagyasszony" emlékét. Debrecenben utca, Péterfia utcai szülőházának falán pedig emléktábla őrzi Zsindelyné Tüdős Klára nevét.
