A zsitvatoroki békével ért véget a 15 éves háború

Mit jelent az a szó, hogy "béke"? Napjainkban, 400 évvel a zsitvatoroki béke megszületése után a "béke" fogalma jól leírhatónak tűnik, kellően határozott: ha megkérdeznénk, feltehetően nem gondolkodna el senki sem azon, mit is értünk alatta. A professzionális, poszt-modern diplomácia korában egyértelműnek látszik, hogy ha definiálni akarjuk, akkor leegyszerűsítve valami olyasmit mondhatnánk, hogy a béke egy olyan aktus, avagy szerződés, amely egy adott (fegyveres) konfliktust zár le. Minuciózus részletekig szabályozza a konfliktus és annak "holdudvarához" tartozó mindazon politikai, geopolitikai, politikai földrajzi, gazdasági, esetenként társadalmi kérdéseket, kondíciókat, amelyek feltételezik és szabályozzák a konfliktus kiújulásának határozott/határozatlan ideig történő megszűnését, a kettő vagy több érintett fél lehetőségekhez mért érdekeinek megfelelően.

A béke tehát területileg nem sok eredményt hozott: 11 vár került vissza a töröktől (pl. Fülek, Vác, Nógrád), a török viszont ezeken kívül megtartotta az egész területét, sőt Eger és Kanizsa megszerzésével növelte is azt két ponton (1595, 1600). Mégis, Makkai László és Sinkovics István történészek szerint itt dőlt el végleg, hogy a hanyatló Török Birodalom terjeszkedése megállt, és magyarországi területe megmarad határvidéknek, ahol uralmát nem tudja jobban megszilárdítani.