A Szárnyak zenéje című összeállítás harminc év koreográfiai termését fogja át: a nyitó szám 1983-ban készült - mondta el a táncszínház munkatársa, Gáspár Emese. Érdekessége, hogy hangfelvételről szól Illyés Gyula előadásában a költő Egy mondat a zsarnokságról című verse. Zsuráfszky Zoltán fiatal előadóművészként e versre táncolt 1983-ban.
Kedden este láthatja a közönség - Huzella Péter és a Kaláka Együttes muzsikájára - a Walesi bárdok című koreográfiát is, majd újabb vers hangzik el: Nagy Lászlótól a Vendégek jövetele, ezt is költője mondja felvételről.
Kiss Ferenc zenéjére készült a Ballada anyámról és a Radnóti notesza, a Kalyi Jag muzsikájára pedig a Rókatánc. A Nemzeti dalhoz Tolcsvay László zenéjét, a Fordulj kedves lovamhoz Éri Péter és a Muzsikás művét használta a koreográfus. Vörösmarty Mihály A vén cigány című versére 2012-ben készült táncetűd, ez a legfrissebb alkotás. Az estet a Hidegen fújnak a szelek zárja, amelynek zenéje ifj. Csoóri Sándoré, az énekes Sebestyén Márta. Az előadás után Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója beszélget Zsuráfszky Zoltánnal, a Honvéd Együttes művészeti vezetőjével.
Zsuráfszky szerzői estjével ünnepel a Nemzeti Táncszínház
Kultpol
(Forrás: MTI)