Ion Luca Caragiale a romániai drámairodalom kiemelkedő alakja, nálunk azonban ritkán állítják színpadra műveit. Rusznyák Gábor rendező szerint ennek oka, hogy az a fajta nyelvi humor, amit ő alkalmaz, nehezen ültethető át más nyelvekre. ? A román nyelv dallamosságából fakadó nyelvi játékok megváltoztatják, kifordítják a szavak jelentését, ez a fő humorforrása Caragiale írásainak. És persze a vígjátéki helyzetek mögött mindig ott van a társadalmi szatíra is, így ismerni kell hozzá az ottani közeget, helyzetet. Nem könnyű feladat tehát átültetni ezt a magyar nyelvre ? tette hozzá. ? Mi Székely Csaba szövegét használjuk, akit Marosvásárhelyen kértek fel egy főiskolai vizsga kapcsán a darab lefordítására. Egy saját nyelvet talált ki, ami nagyon jól működteti a nyelvi játékokat ? mondta el a rendező.
A darabválasztás kapcsán Rusznyák Gábor elárulta, jó vígjátékot találni nehéz, hiszen ebben a műfajban könnyű elcsúszni a jó ízlés, a minőség mentén. ? Nagyon szívesen vállaltam, hogy megrendezem ezt a darabot, hiszen rendkívül színészközpontú, és úgy érzem, a színészek maguk is nagyon élvezik játszani. Nehéz a szöveg, hiszen erősen kitekert nyelvezete van, így a nézők számára is egyfajta szellemi játék lesz majd megfejteni ezeket a mondatokat ? mesélte. ? Nem hiányzik a társadalomkritika ebből az előadásból sem. A darabban bemutatott bukaresti polgárőrség mását a magyar társadalomban ugyanúgy megtalálhatjuk, hiszen nálunk is vannak ilyen alulról szerveződő militarista csoportok. Talán itt Miskolcon nem is kell hosszasan mesélni, hogy milyen, amikor egy gárda elkezd masírozni az utcákon. Ezek az aktuális utalások meg is jelennek az előadásban, bár a helyszínt nem változtattuk meg, Bukarest külvárosában játszódik a mi történetünk is ? hangsúlyozta a rendező.
Dumitrache, a kereskedő és polgárőrkapitány szerepében Gáspár Tibort láthatjuk, aki szerint bár a történet maga egy mondatban összefoglalható, mégis, ami körülötte van, az maga az élet. ? Nagyon hasonló volt a helyzet Romániában és Magyarországon Caragiale korában, és most is. Nagyon sokan vannak a feltörekvő újgazdagok, akik számára a kultúra megismerhetetlen dolog, ezért fellengzősen véleményezik azt. Erre épít a darab fantasztikus nyelvezete is. A szavak, szórendek hibás használta gyakran a komikum forrása. Nagyon bízom benne, hogy szeretni fogják a nézők is ezt az előadást, hiszen sokszor egy-egy karakterben magukra ismerhetnek, vagy akár egy rokonra, barátra, szomszédra, ismerősre ? mondta a színművész.
Dumitrache fiatal feleségét, Vetát Ullmann Mónika alakítja, aki elmondta, először dolgozik együtt a rendezővel és a színészek többségével is. ? Nagyon élvezem a próbákat, rendkívül szórakoztató a darab és remek hangulatban zajlik a munka. A szöveget nem egyszerű megtanulni, tele van szójátékokkal, nyelvi humorral és nagyon fontos a pontosság, így minden szabad időnkben ezt tanuljuk. Nagy segítségünkre van ebben Fekete Zsolt súgó, aki mondhatni összeköltözött a társulattal, és reggeltől estig a szöveget mondja össze velünk ? mesélte nevetve a színésznő.
Lajos András játssza Rica Venturiót, a képviselői álmokat dédelgető újságírót. A színművész elárulta, nem könnyű a munka ezzel a darabbal, de nagyon élvezi. ? Azt gondolom, hogy a komédiában a lehető legkomolyabban kell vennünk magunkat, és mindent, amit éppen csinálunk. Igazából szerelmesnek, dühösnek, szomorúnak kell lennünk ahhoz, hogy a nézők is elhiggyék azt, ami a színpadon történik. A másik kulcs a pontosság. A rendező kért tőlem egy jellegzetes játékot a karakter megformálásában - ami persze titok a bemutatóig - és ez rengeteg gyakorlást igényel, de megéri a belefektetett munkát, hiszen ha jól sikerül, akkor rendkívül mulatságos és talán meglepő is lesz a nézők számára ? tette hozzá.
Ion Luca Caragiale: Zűrzavaros éjszaka
Dumitrache kereskedő komoly ember. Két szenvedélye van: a politika és fiatal felesége. Ez utóbbira nagyon vigyáz. Ha nem ér rá, mert a polgárőrség helyi kapitányaként járőrözik a környéken, jóképű segédjére bízza az asszonyt. Amikor éjnek évadján egy ismeretlen férfit talál a házában, majdnem megöli. Pedig a férfi a feleség húgába szerelmes, a feleség meg a jóképű segédbe; de Dumitrache annyira a saját mániáival van elfoglalva, hogy nem veszi észre a nyilvánvaló tényeket.
Caragialét ma a román irodalom legnagyobb drámaszerzőjének tartják. Már-már nemzeti jelkép. Életében azonban nem tekintettek rá ilyen egyértelmű tisztelettel, mivel műveletlen, felkapaszkodott, demagóg szólamokat hajtogató kortársait vette célba vígjátékaiban és újságcikkeiben. A Zűrzavaros éjszaka 1879-es bemutatóját a polgárőrség ellentüntetése követte. Caragiale nem adta fel, tovább írta maró szatíráit, közben volt fordító, súgó, középiskolai tanár és színházigazgató, majd jobb híján vasúti vendéglőt működtetett és sörözőt nyitott Bukarestben. Az író 1904-ben emigrált Berlinbe, egy rágalomnak bizonyult plágiumpert követően. Nem is tért többet vissza hazájába.
Ion Luca Caragiale:
ZŰRZAVAROS ÉJSZAKA
vígjáték
Fordította ás átdolgozta: Székely Csaba
Dumitrache: GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas
Nae Ipingescu: SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas
Chiriac: VARGA ZOLTÁN Jászai-díjas
Rica Venturio: LAJOS ANDRÁS
Spiridon: SOMHEGYI GYÖRGY e.h.
Veta: ULLMANN MÓNIKA
Zita: JANCSÓ DÓRA
Díszlettervező: DEBRECZENI BORBÁLA
Jelmeztervező: BOZÓKI MARA
Zene: MÁRKOS ALBERT
Ügyelő: LICHTENSTEIN PÁL
Súgó: FEKETE ZSOLT
Rendezőasszisztens: KRISTON SZABOLCS
Rendező:
RUSZNYÁK GÁBOR
Bemutató előadás: 2016. március 24. ? Kamaraszínház
Fotó: Miskolci Nemzeti Színház Facebook-oldala