Mikor készült az első novella?
Novellát azt hiszem, 2008-ban írtam először. Úgy jött a dolog, hogy kint ültem Egyiptomban, már túl voltam Csádon, kijöttem a darfúri konfliktusból. Alexandriában megvettem Ernest Hemingway Winner Take Nothing című novelláskötetét és egy szuszra kiolvastam ? azzal a felkiáltással tettem le a könyvet, hogy ?igen, ezt így kell.?
Az a helyzet, hogy egy-egy konfliktuszónában számtalan inger éri az embert ? ezek a kötelező újságírói munka letudása után sem hagynak pihenni. Újra és újra előtűnnek arcok, helyek nevei, amikkel valamit kezdeni kell. Erre jó a novella, meg úgy gondolom, az irodalom. Ez egy lehetőség arra, hogy szembenézz azzal, hogy megfigyelő vagy, hogy valójában semmit sem tudsz segíteni. Nyilván az igazi kérdés, legalábbis számomra az volt, hogy mit kezdjek az üvegburán kívüli tapasztalással ? azzal, hogy láttam, Európán kívül, ahol felnőttem, mennyire végletes az emberi létezés, mennyire egyszerűen csak élet van és halál. Abban biztos voltam, hogy soha többé nem fogok tudni komolyan venni egy ?európai depresszióst?, de konkrétan a szépirodalom kellett ahhoz, hogy ezt helyre tegyem magamban. Mondok egy példát: ha az a kérdésed, hogy mit eszel, vagy iszol egy nap, nagyon kicsi az esélye annak, hogy komoly etikai problémák kísértsenek. A TBC-ben haldoklókat sem filozófiai problémák kísértették a lepra táborban, Zaríában, amikor ott jártam. A probléma ott van, hogy ellentétben ezekkel az emberekkel, nekem voltak morális problémáim és az ezekkel való szembenézésre, nagyon jó műfaj az irodalom.
Sokan megkérdezték tőled, hogy mennyire valóságosak a történetek.
A könyvem elején leírom, hogy minden fikció. Nem is szeretnék ennél többet mondani senkinek, egy pillanatra sem vagyok hajlandó részt venni abban a játékban, hogy akkor mi valós és mi nem. Ezt a könyvet irodalomnak szántam, mindenki hagyjon békén a referenciális olvasattal. A helyszínek egyébként mind adottak: mindegyik országban jártam.
Találkoztál az Ördöggel?
Nem. 2011-ben, nagyon kíváncsi voltam, hogy van-e ördög. Abból indultam ki, hogy, ha van ördög, akkor egészen biztosan van Isten is. Kairó, ahol élek, egy harmincmilliós város, ott az emberek vallásosak. Ez azt jelenti, hogy hisznek az ördög létezésében, ráadásul nem az absztrahált európai módon.
Ők úgy képzelik, hogy tényleg mindenhol ott van az ördög ? rengeteg amulett, babona van jelen a társadalomban. Nem tartott sokáig, hogy kinyomozzam, Kairóban rengeteg ördögűzést végeznek, szinte minden nap. Fogtam a kamerámat, kimentem Manséja Nászerbe, a kopt keresztény nyomornegyedbe egy csütörtök délután, hogy lefotózzak egy ilyen tömeges ördögűzést. Ezt úgy képzeld el, hogy megy le a nap, a cuppogós sárban gyalogolsz felfelé a Mokattam hegy lábánál a sziklatemplomhoz, ahol már gyülekeznek a megszállottak. A papok szenteltvizet locsolnak rájuk, ilyenkor van, amelyiknek habzik a szája, kiabálnak, a családjuk pedig drukkol, hogy kiűzzék belőle az ördögöt. Na, az egyik ilyen alkalommal az egyik megszállott megragadta a karomat és üvölteni kezdett velem. Ekkor tudtam meg, hogy nincs ördög, legalábbis ezekben az emberekben. Én elvárom a sátántól, hogy az anyanyelvemen szólítson meg, a megszállott pedig arabul kiabált velem.
Szóval, maga az ördögűzés inkább társadalmi rítus, mintsem metafizikai élmény a Közel-Keleten. Nem találkoztam az ördöggel, illetve csak az emberi viselkedésben. Ott azonban számtalanszor.
Ezeket a novellákat általában mikor írod?
Amikor van rájuk időm. Az első helyen mindig a munkám áll, nem a szépirodalomból élek.
A novelláidban gyakran előjön, hogy milyen rossz tulajdonságai vannak az embernek. Milyennek látod a világot?
A világot egy romlott, önző és pusztulásban lévő helynek látom és nem látok semmiféle reményt a happy endre. Az emberiség tényleg úgy viselkedik, mint egy vírus és a humanista lózungok addig tartanak, amíg valakinek nem sérül az érdeke. Elviseled? Nincs más választásod. Azt gondolom, hogy amiről valójában szólnia kellene ezeknek a novelláimnak az az együttérzés. De nem hazudom pofán az olvasót.
A világban nincs sem együttérzés sem morál, ezért a novelláim ennek a hiányáról szólnak. Arról, hogy ki-hogyan próbálja belőni, merre van észak, egy örökké tartó vaksötét éjszakában.
Mit tartasz a legfontosabbnak ebben a kötetben?
Azt, hogy megjelent.
Mi lesz a következő publikáció?
A következő könyvem regény lesz. Nem tudok regényt írni, ezért korrepetálásra járok a Kőrösi Zolihoz, aki már írt párat. Na jó, azt hiszem, az idei év legfontosabb regényét (Magyarka) ő írta.
