10 film, amit meg kell néznünk a Budapesti Klasszikus Film Maratonon

A hazai klasszikusok mellett néhány külföldi sikerfilm is látható lesz, a vetítéseken túl pedig szakmai események, kerekasztal-beszélgetések, mesterkurzusok és filmkoncertek színesítik a programot. Összegyűjtöttünk tíz filmet, amit kár lenne kihagyni szeptember 12. és 17. között.

A tanítványok

Amikor 1985-ben megrendezte első játékfilmjét, Bereményi Gézát már mindenki ismerte – nemcsak mint Cseh Tamás alkotótársát, de mint olyan mozik forgatókönyvíróját is, mint a Megáll az idő és A nagy generáció. Éppen ezért nem meglepő, hogy A tanítványok mind dramaturgia, mind képi világ szempontjából egy új formákkal kísérletező, ám kiforrott művész útkereséséről tanúskodik. Az egyén történelemhez való viszonya iránt fokozottan érdeklődő rendező a két világháború közti Magyarország miliőjébe ágyazottan mesél kudarcos mester-tanítvány viszonyokról, valós személyeket is megidézve. A hiteles korlenyomatnál azonban sokkal több a film: meghökkentő időkezelése, az archív felvételek hangulatfestő jellege és az Eperjes Károly által megformált sodródó főhős karakterábrázolása a legfontosabb magyar mozik sorába emeli az alkotást. Nem is beszélve a vonatjelenetről, amely Szőts István Emberek a havasonja előtt tiszteleg.

Az aranyember

Korda Sándor egyetlen fennmaradt, sokáig elveszettnek hitt némafilmje az 1910-es évek jelentős alkotása, melyet a korban modernnek számító megoldások jellemeznek, például változatos kameramozgások és vágások, illetve a flaschback-technika alkalmazása. A maratonon vetített változat csupán töredéke az eredetileg hatezer méteresre tervezett, majd kétharmad részére rövidített, három részben bemutatott Jókai-adaptációnak, így a regény cselekménye hézagos, viszonylag nehezen rekonstruálható. A film magán viseli a korai mozgóképekre jellemző színházi hatást, de az átlagosnál kisebb mértékben. Azzal, hogy Korda beszéltette a színészeket játék közben, sikerült kiküszöbölnie a zavaróan túlzó gesztusokat, így az alakítások sokkal természetesebbek.

5 óra 40

Hosszú út vezetett az igazi magyar bűnügyi film kialakulásáig. Tóth Endre mozija, az 5 óra 40 előtt a rendezők többnyire kerülték a gyilkosságot a filmvásznon. Különböző kerülőutakkal próbáltak eleget tenni a műfaj követelményeinek, például több zsánert vegyítettek egy alkotáson belül. Noha a szóban forgó mű is beemel burleszkelemeket és melodrámai mozzanatokat, a központi bűntett és az azt felderítő nyomozás sem sikkad el. A váratlan végkimenetelig a feszültséget fokozó epizódok és a történetnek keretet adó, izgalmas szerelmi konfliktus vezet el. Érdemes megemlíteni, hogy a rendező 1939 és 1940 között öt filmet forgatott le nyolc hónap alatt – többek között az első igazi magyar krimit.

Állami áruház

A Duna-parti csónakházban című slágerről is híres mozi „szocialista realista filmoperett”. Az ötvenes évek termelési filmjeinek sematikus mozzanatait és didaktikus hangvételét ötvözi a romantikus vígjáték elemeivel, mindezt pedig zenés betétek egészítik ki. A korabeli rendszert egyértelműen kiszolgáló történet, amelynek világában a dolgozók dalolnak munka közben, a termelési verseny pedig mindenki számára személyes ügy, aktuális ugyan nem tud maradni, ennek ellenére nagyon szórakoztató – pont azért, mert elevenen őrzi a történelem egy sajátos darabkáját. Gertler Viktor rendezése megtörtént eseményen alapul: a százforintosok bevonásáról szóló rémhír hatalmas vásárlási lázat robbant ki. A főbb szerepekben Gábor Miklós és Petress Zsuzsa látható, de Turay Ida és Latabár Kálmán alakítása szintén emlékezetes.

Egy szoknya, egy nadrág

Latabár nemcsak mellék-, de főszerepben is látható lesz a maratonon. Hamza D. Ákos darabja tulajdonképpen a szerepjátszásról szól: mindenki játszik, a színpadon és a magánéletben egyaránt. A helyzet- és jellemkomikumra erősen építő mozi bohózatjellege elmozdulást jelent a korábbi glamúrfilmekhez, a Hyppolit, a lakájhoz és a Meseautóhoz képest, egy azonban közös bennük: mindhármat elérte a 2000-es évek remake-hulláma. Az Egy szoknya, egy nadrág eredeti, 1943-as változatában Latabár mellett Csikós Rózsi, Mihályi Ernő és Csortos Gyula is feltűnik.

 Macskafogó

A Ternovszky Béla–Nepp József páros alkotása szemléletes bizonyítéka annak, hogy a rajzfilm nem (csak) gyerekműfaj. A Macskafogó számos komolyabb témát taglal, miközben megidéz és kiforgat alapzsánereket. Felhasználja és idézőjelbe teszi a kém-, a katasztrófa-, a kalandfilm, a krimi és a sci-fi elemeit. Ez a fajta sokszínűség 1986-ban megelőzte korát.

Mágnás Miska

Újabb Latabár-szereplés, újabb zenés mozi. Keleti Márton rendezése Szirmai Albert azonos című operettjének harmadik, tagadhatatlanul a legsikerültebb filmváltozata. A mozgókép népszerűségéhez hozzájárult, hogy a rendező otthonosan mozgott a zenés film világában (elég csak a Bob hercegre gondolni). Nem elhanyagolható azonban a megszokott és bevált dramaturgiai fogás sem, amely két, ellentétes pólusú szerelmespár köré építi a cselekményt. A filmre a szegénység-arisztokrácia, illetve a férfi-nő viszony sematizálása jellemző, de ezektől eltekintve is sztereotipikus a karakterábrázolás. A Mágnás Miskát minden hibája ellenére érdemes látni, hiszen máig a legnézettebb, moziban bemutatott magyar játékfilmek közé tartozik.

Pesti mese

Gaál Béla – aki 1932 és 1938 között, azaz hét év alatt huszonegy darabot rendezett, köztük a Meseautót – saját bevallása szerint egy filmet sem látott, mielőtt rendezni kezdett volna. Az 1937-es Pesti mese főszerepét Turay Ida alakítja. Copfos, a szegény kalapos lány Hamupipőke-szerű fordulattal hatalmas pénzösszeget örököl egy amerikai rokontól, amit munkaadója és annak öccse úgy próbál megszerezni, hogy utóbbi udvarolni kezd az addig lenézett lánynak. A film kiemelten foglalkozik az egyéni érvényesülés különböző lehetőségeivel, a szorgalmas munka és a manipulatív alakoskodás közti különbséggel. Végkicsengése kétértelmű: a szélhámos jól jár, a tisztesség és a kitartás pedig nem mutatkozik követendő példának.

Régi idők focija

Mándy Iván Tribünök árnyéka és A pálya szélén című szövegeit Sándor Pál rendező Tóth Zsuzsa forgatókönyvíróval és Bíró Zsuzsa dramaturggal alkalmazta filmre. A történet az összetartozás átmenetiségéről, egy közösség – ebben az esetben egy futballcsapat – kudarcáról szól. De a foci és a mozi szeretetéről is mesél, miközben egyes formai megoldásai (állóképszerűség, inzertek, gyorsított mozgás) a némafilm karikatúráját rajzolják meg. A néhol már burleszkbe hajló komikumot a Horthy-korszak és a külvárosi szegénynegyed megjelenítése ellenpontozza. A főszereplő Garas Dezső nem ekkor játszott először focistát: feltűnt korábban Fábri Zoltán Két félidő a pokolban és Makk Károly Mese a 12 találatról című filmjében.

Római vakáció

Illő, hogy egy külföldi klasszikust is említsünk. A bádogdob, A Keresztapa, A nagy ábránd és a Római vakáció csak néhány a maraton kínálatának számos nemzetközi sikermozija közül. Utóbbi lassan és nehézkesen valósult meg; egymást váltották a rendező- és színészjelöltek, míg végül William Wyler vezetésével és az Audrey Hepburn–Gregory Peck páros főszereplésével elkészült a pályakezdő fiatal lánynak Oscar-díjat érő mozi. Peck sejthetett valamit, ugyanis kifejezetten azt kérte, Hepburn neve az övé előtt szerepeljen. Megérzése beigazolódott, a Római vakáció világhírűvé tette a színésznőt.

A Budapesti Klasszikus Film Maraton teljese programja itt böngészhető végig.

Nyitókép: Mohai Balázs / MTI