ORAVECZ Imre: Távozó fa (Magvető)
Elsőként, ha az idén megjelent lírai alkotásokat tekintjük át, megkerülhetetlen Oravecz Imre legújabb, Távozó fa című könyve. Oravecz 2002-ben jelentkezett utoljára verseskötettel A megfelelő nap címmel. Ez alatt az időszak alatt többnyire elbeszéléseket publikált. Közülük kiemelkedik készülő regénytrilógiája: Az Ondrok gödre 2007-ban, a Kaliforniai fürj 2012-ben jelent meg. Legújabb kötete a 2005 és 2014 között írt verseit tartalmazza, ezek között erős kapcsot jelent az öregség, a természeti és emberi múlandóság, az emberi élet ?leltárba foglalhatóságának? kérdésköre. Nyáry Krisztián a kötetet annak december 5-ei bemutatóján az év egyik legfontosabb megjelenésének nevezte. Mindenesetre régóta várt könyvről van szó.
ÁFRA János: Két akarat (Kalligram)
Áfra János második verskötetének pozitív fogadtatásán túl is sikeres évet tudhat magáénak: a Két akaratot szakmai elismerés kísérte, hiszen többek között e révén nyerhette meg a Horváth Péter-ösztöndíjat. A Margó projekt Rájátszás sorozatában is részt vett Korbucz Szonyával és Nagy Istvánnal karöltve, továbbá Lázár Domokossal, az Esti Kornél dalszerzőjével több helyen is előadtak közösen ? ezeken az eseményeken a Két akarat verseiből is nyújtott ízelítőket. A legfrissebb kötet mélyebben taglalja két ember ? akár szeretők, akár a szülő-gyermek viszonyát, mindezt kidolgozott, éles metaforákkal és asszociációkkal teszi meg. Egységesebb és összetartóbb kötetet adott közre, mint a 2012-ben megjelent Glaukóma esetében.
ZÁVADA Péter: MÉSZ (Jelenkor)
A Horváth Péter-ösztöndíj kuratóriumi tagsága Áfra mellett Závada Pétert és Papp-Zakor Ilkát jelölte meg esélyesnek a díjra. Závada kiválasztása sem véletlen: legújabb könyve már-már hiperrealisztikus képi leírásokban nyújt betekintést az anya-gyermek, nő-férfi együttélésének rejtettebb dimenzióiba. Az Ahol megszakad Závada-kötethez képest egy sokkal értettebb megszólalásmód kap helyet a Mészben, felbontja a korábban szigorúan kezelt formai szabályokat, és több teret nyújt a szabadabb beszédmódnak. Ezzel talán az olvasónak is több lehetőséget nyújt az átgondolásra, elmélyülésre.
SIROKAI Mátyás: A káprázatbeliekhez (Libri)
Különös az a líraiság, az a tematikus irány, melyet Sirokai Mátyás kijelöl verseiben: A beat tanúinak könyve kötetének a mítoszteremtés, az ember és az őt körbevevő természet harmóniájának létrehozása volt az egyik csomópontja. A káprázatbeliekhez pedig továbbgondolja ezt: egy új világ létrehozását, az embernek ? nem pusztán az általa kiválasztott bolygó ökoszisztémájával, hanem ? a világmindenséggel, a világűrrel való kapcsolatát, ?közös rezdülését? mitizálja, és tárja fel egy, a mai lírai megszólalásmódoktól idegen, egyben rendkívül szórakoztató módon. Nem hiába, ?szakrális science-fiction költészet? ez, amelynél pontosabb ?műfaji? besorolást e sorok írója sem tehet.
JUHÁSZ Tibor: Ez nem az a környék (FISZ ? Apokrif)
A legfiatalabb generáció képviselői közül Juhász Tibor az egyik legkiemelkedőbb: az idei Könyvhétre jelent meg első kötete a FISZ és az Apokrif közös sorozatának legelső darabjaként. Az Ez nem az a környék a prózában elég gyakran tárgyalt szociografikus ábrázolásmódot viszi át a líra nyelvébe: a versekben megszólaló én elsősorban a városi környezetben élő, mélyszegénységben tengődő emberek mindennapos aggodalmait ?beszéli el?. A pozitív kritikai fogadtatás is megerősíthet bennünket arról, hogy egy igen is erős, első kötetes megjelenéshez van szerencsénk.
TÉREY János: A Legkisebb Jégkorszak (Jelenkor)
Közeledve a prózához ? de a lírától sem teljesen elrugaszkodva ? Térey János A Legkisebb Jégkorszak című regénye az idei év egyik legszórakoztatóbb megjelenése: 2019-ben járunk, amikor is a kialakuló vulkanikus tél következtében Budapest lakossága, és egyúttal Magyarország vezetése is megfagy. A regény különlegességét pedig az adja, hogy ? Téreyre jellemző módon ? verses formában van tördelve. Továbbá több, más műfajokból átvett elemekkel is dolgozik: a fejezeteket betétdalok, drámai dialógusok választják el, ezzel is tovább fokozzák az olvasmány lebilincselő jellegét.
BARTIS Attila: A vége (Magvető)
Bartis legutóbbi regénye, A nyugalom megjelenése óta mintegy tizennégy év telt el. Interjúiban, kötetbemutatóin elmesélte, hogy már 2002 óta dolgozott A végén, melyet 2006-ban, apja halála miatt át kellett dolgoznia. A kötet megszületésének körülményei is izgalmasnak hatnak: Bartis nagy részét Yogyakartában, Indonéziában írta meg. Ezt azzal indokolja, hogy kellő távolságból mérhesse végig mindazt, ami vele Európában, Magyarországon történt, és a nyugati kultúrát egyáltalán. Szabad András, fotográfus történetében több, párhuzamos elbeszélés, emlékezéstöredék is kibontakozik, mely egy teljesen nyitott, több szálon futó elbeszélést teremt meg.
LESZNAI Anna: Kezdetben volt a kert (Múlt és Jövő Alapítvány)
Lesznai Anna, a magyar szecesszió mára már épp, hogy el nem feledett alakja 1966-os regényét mindössze idén adták ki másodjára ? első megjelenésének sem a kor, sem az író körülményei nem kedveztek. Emigráns magyar íróként műveinek magyarországi publikálása több szempontból is nehézségekbe ütközött. Pedig monumentális regényét legtöbben a ?magyar irodalomtörténet egy elfeledett? darabjaként tartják számon: egyben önéletrajzi alkotás, egyben pedig egy igen széles spektrumú korrajz a Kiegyezés korától az első világháború lezárásáig. A magyar irodalom egyik kései nagyelbeszéléseként tekinthetünk rá.
KISS Noémi: Sovány angyalok (Magvető)
Kiss Noémi mintegy 6 éven át dolgozott legfrissebb, Sovány angyalok című regényén, amely több szempontból is kötődik előző, Ikeranya elbeszéléskötetéhez. Az anyaság, az anyává válás problémaköreit járja körbe mindkét kötet ? viszont a Sovány angyalok egy meddő nő nézőpontjából. Lívia, a regény főhőse mesél arról a súlyról, amellyel a meddőség jár: a megbélyegzésről az őt körülvevő környezete felől, házasságának elhidegülését, az elmagányosodásáról, a feszültségről és a dühről egy olyan rendellenesség miatt, melyről egyáltalán nem tehet. Drámai és felkavaró olvasmány boldogságkeresésről és annak elérhetetlenségéről.
POTOZKY László: Éles (Magvető)
Az év egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó megjelenése Potozky László első regénye, az Éles. A kritikai, mind az olvasói visszaigazolások az ?Y-generáció? regényeként tartják számon, hiszen mintegy összefoglalja mindazokat a nehézségeket, körülményeket, melyeket a mai huszonéves egyetemistáknak át kell élniük. Mint például a közösségi médiának a minden napi életbe beférkőző jelenlétét, a szülői zsebpénz szűkösségét, az albérleti lakótársak legtöbbször elviselhetetlen társaságát. Mindezt pedig a regény egy Bonnie és Clyde-szerű történetbe ágyazva beszéli el. Rekviem egy álomért.
