A filmkészítőket már rég foglalkoztatja a világméretű járvány témája. Íme a Filmtett tízes válogatása.

#10 Az utolsó ember a Földön, 1964 / Az omega ember, 1971; Legenda vagyok, 2007

Richard Matheson 1954-es regényéből eddig ez a három adaptáció készült, szubjektíven nézve a középső a legjobb közülük, ami nem kis mértékben Charlton Heston kultikus alakításának köszönhető. A cselekmény kiindulópontja a posztapokaliptikus sci-fi/horrorokhoz szokott cinefileknek ma már talán túl egyértelmű is: egy halálos vírus kipusztította a Föld lakosságát, főhősünk egyedül rója az utcákat, ellenszerkeresés közben meg különféle zombiszerűségekkel kell megküzdenie. Az omega ember legszebb – és jelen pillanatban számunkra talán legtanulságosabb – jelenete az, amikor Charlton Heston egy elhagyatott moziban fejcsóválva néz egy Woodstockról (értsd: egy óriási tömegrendezvény, ahol egy közös nagy baktériumflórában fetreng mindenki) szóló filmet.

#9 Wolfgang Petersen: Vírus

A veterán német-hollywoodi rendező egyértelmű című katasztrófafilmjében azt követhetjük végig, hogyan terjed egy Afrikából behozott majomtól származó Ebola-szerű vírus Amerikában, és hogyan küzdenek ellene a tudósok. A dolog pikantériája, hogy 1995 tavaszán, amikor kijött a film, épp zajlott egy Ebola-kitörés Zaire-ban.

#8 Kocsis Ágnes: Vírus

A magyar rendezőnő 2005-ös, utolsó kisjátékfilmje, mielőtt a Friss levegővel egész estés mozik készítésébe kezdett. És hát igen spoileres a címe, mondhatni. Az az egészen kivételes lehetőségünk is megadatik, hogy a mindössze félórás filmet teljes egészében megnézzük, csak ide kell kattintani.

#7 Steven Soderbergh: Fertőzés

Ugyan nem Soderbergh legizmosabb rendezése, de valamiért mindenki erre kattant rá világszerte a legújabb, koronavírus okozta globális pánik miatt. Pont arról szól, mint ami most történik: világméretű járvány van, emberek fertőződnek meg, miközben a tudósok megpróbálnak valamiféle gyógyírt megalkotni. És nem, Soderbergh nem Nostradamus, nem jósolt meg semmit – a világméretű járványok tényleg így szoktak lezajlani.

#6 Palásthy György: Meztelen diplomata

Ez a film Rejtő Jenő klasszikusa, a Vesztegzár a Grand Hotelben alapján készült, és nem hiába nem viselnek azonos címet, a rejtői humort nem igazán sikerült adaptálni. A cselekményt viszont többé-kevésbé igen, szóval ha kíváncsiak vagyunk, hogyan oldották meg az egy darab, de mégis zegzugos helyszínen játszódó pörgős sztorit az egészségügyi karantén miatt a szállodában rekedt diplomatákkal és gengszterekkel a hatvanas évek magyar filmgyártásának lehetőségei szerint, akkor még a mai napig jól szórakozhatunk rajta. Az már csak bónusz, hogy temérdek korabeli magyar színész bukkan fel a filmben kisebb-nagyobb szerepekben.

#5 Last of Us

Ez ugyan nem film, hanem videójáték, de azok közül is az egyik legfilmszerűbb, és apokaliptikus tematikája ellenére (vagy talán épp azért) az egyik legátélhetőbb, legütősebb játékélmény. Mondani sem kell, itt is egy fertőzés utáni, zombikkal teleszórt világban vagyunk, és a Z világháborúhoz hasonlóan egy immunis kislányt kell eljuttatnunk a tudósokhoz, hátha megvalósítható a gyógyszer. Májusban érkezik a folytatása, szóval különösen időszerű elővenni, ráadásul úgy tűnik, hogy a Csernobil alkotói készítenek belőle sorozatot az HBO számára.

#4 Kb. minden második zombifilm a kétezres évek óta

Ugyan a klasszikus zombik még a haiti vudu hagyomány alapján valamiféle fekete mágiával a földből feltámasztott élőholtak, a modern zombik nagyrésze vírusos fertőzés miatt zombifikálódik. Valószínűleg a 28 nappal később (és aztán ugyanennyi héttel később) volt az első ilyen film, de aztán Romero mester is csinált fertőzős mozit a Holtak naplójával, sőt, világsztárokkal is készült adaptáció Z világháború címmel.

#3 Luis Buñuel: Öldöklő angyal

A spanyol zseni 1962-es klasszikusa nem vírusfilm ugyan, de arisztokrata szereplői karanténba kényszerülnek egy úri villába, azt pedig senki sem tudja, hogy miért. A huncut Buñuel viszont gondoskodott róla, hogy megtudjuk: ez a fajta, csak a tudatot fertőző valami a munkásosztályt megkíméli. Ha nem egyéb, megnézhetjük, hogyan NE viselkedjünk, amikor elfogy a kaja és a higiéniai alapkészlet.

#2 Maurice Cloche: Monsieur Vincent

Cloche Oscar-díjas filmje Páli Szent Vincéről szól, a katolikus történelem talán legnagyobb humanitárius szerzeteséről (ma talán szociális munkásnak hívnánk) – a film magyar címePáli Szent Vince: Az irgalmasság szentje. A film maga a szent munkájának egyfajta biopic-szerű összefoglalása, de van benne egy fontos jelenet, ami 17. századi pestisjárvány idején játszódik, és amelyben papunk óvatosságra inti egy falu népét, amikor azok egy szerencsétlen nőt pestis alaptalan gyanújával háziőrizetre akarnak kényszeríteni. Szóval Páli Szent Vince nem csak egy szegényeken segítő rokonszenves figura volt, de a pánikkeltés ellen is dolgozott – vegyünk róla példát.

#1 Robert Wise: Az Androméda-törzs

Ma már szinte hihetetlennek tűnik, hogy a West Side Story és a Muzsika hangja rendezője egy ennyire szikár, lassan mozgó, laboratórium-szagú sci-fi-t készített. A Michael Crichton azonos című írásából készült Androméda törzsben végre a kitörés előtti pillanat az érdekes: a vírus megérkezése az űrből egy meghibásodott műhold felületén; valamint annak tanulmányozása a lehető legrigurózusabb tudományos szempontokkal. Az írásból egyébként készült egy minisorozat is 2008-ban, az is megér egy misét.

Forrás: Filmtett

Kiemelt fotó: Warner Bros. Entertainment Inc