1. Miért Moholy, és miért Nagy?

A Bács megyei Bácsborsódon született Weisz Lászlót Amerikába kivándorolt apja helyett nagybátyja nevelte a vajdasági Moholpusztán (ma Mol, Szerbia). Az ő tiszteletére vette fel később testvéreivel együtt a Nagy vezetéknevet, születési helyéről pedig a Moholyt.

2. Babits tanítványa

1905-ben Szegedre költöztek, ahol az Állami Főgimnáziumban Babits Mihály is tanította őt. Talán emiatt is írt ekkoriban verseket, melyek 1913-ban a Szegedi Napló hasábjain jelentek meg.

3. A fronton kezdett rajzolni

1916-ban tüzérségi megfigyelőnek sorozták be a Magyar Királyi Hadseregbe. A keleti frontra vezényelték, ahol több száz rajzot készített a frontélet mindennapjairól tábori levelezőlapokra, amelyeket hazaküldözgetett.

Moholy-Nagy László Lucia Moholy képén.
Forrás: Bauhaus-Archiv Berlin
4. A fotográfiával első felesége ismertette meg

Mivel 1919 márciusában ő is aláírta a magyar aktivisták közös forradalmi nyilatkozatát, a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült, ahol csatlakozott Kassákhoz és a többi emigráns magyar művészhez. Velük együtt utazott tovább Berlinbe. Ott ismerkedett meg 1920-ban Lucia Schultzcal, aki bevezette be a fotográfia művészi világába. 1921-ben házasodtak össze.

5. Filmet készített a száz évvel ezelőtti Marseille-ről

1929-ben Marseille, régi kikötő címmel forgatott első filmjén megörökít kolduló öregasszonyt, kisfiút léggömbbel, kergetőző lányokat, nyüzsgő piacot, szeméthalmon mászkáló kiscicát, lopva pisilő kisfiút: tíz percben egy egész világot.

6. Guggenheim az ő képeit nézegette, ha nem tudott aludni

Egy 1930-ban Az Est nevű lapnak adott interjúban Moholy-Nagy elmesélte: az iparmágnás Daniel Guggenheim kiakasztotta a hálószobájában a képeit, hogy ha nem tud aludni, nézegethesse.

7. Gyanús művek

A London Galleryben 1936. december 31-én Walter Gropius nyitotta meg kiállítását, ahol többek között üvegből, fémlemezekből és egyéb anyagból készült szobrait állították ki. A művek szállításával kisebb kalandja volt az angol határon, mert az angol vámtisztek gyanúsnak találták a szobrokat, egy időre lefoglalták és átvizsgálták, hogy nem robannak-e.

Walter Gropius, Adolf Sommerfeld, Moholy-Nagy László és Baumeister Knoblauch
8. Trükkös képek

Moholy-Nagy a fotóin arra törekedett, hogy ne ismerjük fel elsőre, mit látunk. A csigavonalról közelről derül ki, hogy a berlini rádiótoronyból ilyennek látszik a virágágyás, az ipari csövekről pedig, hogy brightoni kémények.

Moholy-Nagy László: Berlini rádiótorony, 1928k./1973 zselatinos ezüst, MFM
9. Fotói kis híján a kukában végezték

Moholy-Nagy volt az első, aki színes fotóval kísérletezett. Képei születhettek volna akár ma is, pedig a negyvenes évek elején készítette őket. A fotót akkoriban nem kezelték műtárgyként, ezért készítőjük nem is őrizgette azokat. A kukából egy tanítvány menekítette ki egy részüket.

10. Kezek 1,5 millió dollárért

A Sotheby’s 2012-es árverésén Moholy-Nagy László egy kezeket ábrázoló,1925-ben készült fotogramját is eladásra kínálták. A világ akkor 10. legdrágább fotója 1,5 millió dollárért kelt el.

Fotogramm (1925)
+1

Nyugaton legismertebb magyar képzőművészünk – akit a két világháború között kommunistának, 1945 után pedig idealistának és formalistának tartottak – nevét 2006-ban vette fel a budapesti Iparművészeti Egyetem, amelyet azóta Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek (MOME) hívnak.