Greta Garbo nem csak díva volt, divatot is teremtett
Százhúsz éve, 1905. szeptember 18-án született Greta Garbo Oscar-díjas svéd színésznő, minden idők egyik legnagyobb és legtitokzatosabb filmcsillaga, aki öltözködésével is divatot teremtett, s akiről egy magas nyakú pulóvert is elneveztek.
Greta Lovisa Gustafsson néven Stockholm szegénynegyedében jött a világra. Iskoláit tizenhárom évesen, apja elvesztése után abbahagyta, ezután a vendégeket szappanozta egy borbélyüzletben, majd áruházban kalaposlány lett, szűkös keresetét modellkedéssel egészítette ki. Egy komikus reklámfilmben azt kellett bemutatnia, milyen a rossz öltözködés – akkora sikerrel, hogy 1922-ben szerepet kapott egy burleszkben. Tizennyolc évesen vette pártfogásába Mauritz Stiller, a legismertebb svéd rendező, ő változtatta nevét a rövidebb Garbóra és tanítgatta a színimesterségre, s bár kicsit dundinak találta, 1925-ben magával vitte Hollywoodba.
A stúdió a hallgatag és titokzatos végzet asszonya, a vamp szerepkörbe sorolta be, ami nem állt messze valódi alkatától. Még fénykorában sem adott soha interjút, autogramot, nem válaszolt a rajongói levelekre. A közönség így is imádta, válogathatott a szerepek közt, egyszer még a neki nem tetsző Laurence Olivier-t is „lecserélte”.
Garbo a némafilmekben lett világhírű John Gilbert oldalán. A színész háromszor kérte meg a kezét, és háromszor kapott kosarat a következő mondat kíséretében: „a feleség olyan csúnya szó”.
A váltást „Garbo beszél” jeligével példátlan reklámkampány vezette fel, még arra is ügyeltek, hogy első szavai svéd akcentussal hangozzanak el. Hangosfilmjei közül kiemelkedik a Mata Hari, a Grand Hotel, a Lengyel Menyhért által írott Ninocska és a különös sorsú svéd uralkodónőről készült Krisztina királynő (ebben „királynői vonulásával” tette magát emlékezetessé; puha járásának titka az volt, hogy a vásznon is saját, régi papucsát hordta, amit a hosszú ruhák eltakartak), az Anna Karenina és A kaméliás hölgy.
Az 1930-as években ő volt az egyik legjobban kereső nő Amerikában. Karrierjét az 1941-ben készült A kétarcú nő zárta: a vígjáték nagyot bukott, s az elkeseredett Garbo 36 évesen, két és fél tucat film után, sikerei csúcsán hátat fordított Hollywoodnak. Döntését az is befolyásolhatta, hogy érezte, a második világháború kitörésével a világ végleg megváltozott. Kedvenc amerikai filmrendezője Ernst Lubitsch volt, annak ellenére, hogy hat, mára klasszikussá lett filmjét is Clarence Brown rendezte.
még akkor sem mozdult ki, amikor 1954-ben életművét Oscar-díjjal ismerték el. Ő volt az első svéd színésznő, akit alakításáért Oscar-díjra jelöltek – 1930-ban az Anna Christie (amelyben először beszélt) és a Romance, 1937-ben A kaméliás hölgy (amely személyes kedvence volt), 1939-ben a Ninocska főszerepéért –, de színészi Oscart egyszer sem nyert. Időnként képek jelentek meg róla, amint New York utcáin sétál fején kalappal, arcát napszemüveggel elfedve. Magas nyakú, hosszú ujjú pulóvereket – a róla elnevezett garbókat – viselt, ő terjesztette el az elegáns, lapos sarkú cipőt és a széles bőrövet. New Yorkban, Párizsban, Londonban és Firenzében is divat lett mérték utáni nadrágja, válltöméses ballonkabátja, rejtélyes napszemüvegei. Kamaszkora óta dohányzott (mély, fátyolos hangja tovább erősítette kemény, mégis érzékeny karakterét a filmvásznon), a zaj ellen füldugókkal védekezett, alakjára haláláig vigyázott, kedvence a spenót, a joghurt és a sárgarépa volt.
„Sohasem mondtam azt: hagyjanak magamra. Egyszerűen csak annyit mondtam: hagyjanak békén” – talán ezek voltak az 1990. április 15-én New York-i magányában elhunyt filmsztár legjellemzőbb szavai. Garbo hamvait szülővárosában egyszerű sírkő őrzi, amelyen csak neve olvasható. Számos románca volt, mások mellett Leopold Stokowski karmesterrel és Erich Maria Remarque íróval, de férjhez soha nem ment – a szóbeszéd szerint szívét Mercedes de Acosta írónő s kolléganői közül Mimi Pollak is elrabolta, utóbbihoz írta szerelmes leveleit.
2012-ben először árverezték el „az isteni” Garbo több száz ruháját, személyes tárgyát (köztük napszemüvegét és fekete turbánját), bútorát, fényképét, modern és absztrakt motívumokkal készült, általa tervezett szőnyegeket, könyvtárának egyes darabjait.
Egykori szülőháza falát portrészobra díszíti, 1960 óta csillaga van a hollywoodi Hírességek sétányán. Három filmje került be a Kongresszusi Könyvtár Nemzeti Filmregiszterébe.
