Ünnepi hangversenyt tartanak a Szent István-bazilikában szeptember 19-én.

Megreformálásának 125. évfordulóját ünnepli idén a hungarikumok sorát gazdagító magyar hangszer, a tárogató. 1897. szeptember 15-én könyvelték be a szabadalmi hivatalban a megreformált Rákóczi-tárogatót, a kuruc kor legendás hangszerének újkori változatát. A tárogatót az egész világon magyar hangszerként ismerik, ennek kapcsán indított hangversenysorozatot és fiataloknak szóló interaktív hangszerbemutatókat Erdő Zoltán tárogatóművész.

A kerek évfordulót szeptember 19-én egy ünnepi hangverseny zárja,

ahol a budapesti Szent István-bazilika falai között, az Ars Sacra fesztivál részeként szólalnak majd meg a kuruc romantika már-már elfeledett gyöngyszemei tárogatóval, cimbalommal és az Anima Musicae kamarazenekarral.

A Rákócziak nyomában című programsorozat húsz olyan település iskolásai előtt mutatta be a kuruc kori tárogatót és annak megreformált változatát, mely települések egykor a Rákócziak birtokainak részét képezték vagy fontos szerepet töltöttek be a bő háromszáz évvel ezelőtti szabadságharcban. Szerencs, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Borsi, Tokaj, Vaja és további tizennégy település iskolásai csaknem ötezren ismerhették meg a jubileumát ünneplő hangszer történelmét és dallamvilágát, valamint az öt fejedelmet adó Rákóczi dinasztia kiváló érdemeit és a magyar történelemben betöltött kivételes szerepüket.

A hangversenykörút ingyenesen látogatható koncertjein Erdő Zoltán tárogatóművészt egy világhírű cimbalomművész, Lisztes Jenő kísérte el.

Szécsény városában indították programjukat, ahol II. Rákóczi Ferencet fejedelemmé választották, majd további nyolc településen adtak nagy sikerű koncertet történelmi várakban, kastélyokban és szakrális templomi környezetben. A sorozat zárásaként Sátoraljaújhely nemrég felújított ifjúsági táborában, a Rákóczi Táborban szólalt meg mindkét hangszer csaknem ötszáz határon túli fiatal részvételével.

A tárogatóművész az előadásai során kiemelt figyelmet fordított a magyar lélek hangjaként ismert tárogató méltó módon való bemutatására, a fiatalság körében való minél szélesebb megismertetésére és megszerettetésére.

„Tárogatóművésznek lenni nagy felelősség. Magában hordozza a zenei és történelmi tanulmányok legmagasabb és legkifinomultabb elvárásait. Erdő Zoltán egy nem mindennapi családi örökséggel, a nagyapjától örökölt, százhúsz éves tárogatóval végzi ezt a különleges missziót, ami még a Magyar Királyság idejében az első magyar hangszergyárban készült, és később, 1940-ben került a családja birtokába” – áll az esemény ajánlójában.