 |
| Fotó: MTA |
Az épület belsejébe három félköríves kapu vezet, a fölszint homlokzatának fontos elemei pedig Izsó Miklós koronás címere, az ezt közrefogó angyalfigurák, valamint az alapítás évét tartalmazó feliratos táblákat tartó angyalok.
Az első emeleten található a díszterem Lotz Károly hármasképével: ezek középponti figurái Szent István, valamint Mátyás király. Szintén ezen az emeleten foglal helyet az Elnöki Tanácsterem, valamint a Képes Terem, ahol eredetileg Johann Ender két festménye volt látható, de jelenleg akadémikus portrékkal találkozhat az erre járó.
A második emeleten tudósokat és művészeket ábrázoló szobrok kaptak helyet, emellett a korszakra jellemző allegorikus nőalakok is megjelennek a díszítésben. A külső megjelenés harmóniájával szemben belül már a stílusok keveredése fedezhető fel: az ekkor kedvelt, alkalmazott stílusjegyek ugyanis mind megjelennek a belső díszítésben.
A harmadik emelet az egykori Esterházy-képtár felülvilágított kiállítótermeit rejti, amelyek a 19. század múzeumépítészetének mind szerkezetükben, mind színvilágukban jellegzetes, kiváló példái, s Pesten ezek voltak az első képtár céljára épített nagyvonalú terek ? olvasható az MTA honlapján.
Az épületet 1865. december 11-én avatták fel ünnepélyes keretek között Arany János főtitkár és Dessewffy Emil elnök vezetésével . A Magyar Tudományos Akadémia 1825-ben alakult meg, amikor a reformországgyűlésen Széchenyi István egy évi jövedelmét ajánlotta fel az intézmény létrehozására.
(Forrás: mta.hu)
