Az 1832 és 1898 között élt Tretyakov kezdetben kortársaitól, főleg a Vándorkiállítási Társaság festőinek műveiből vásárolt jó érzékkel. Később régi orosz mesterek alkotásaiból is sokat megszerzett, negyven év alatt másfél millió rubelért vásárolt képeket. Testvére, Szergej Mihajlovics szintén lelkes műgyűjtő volt, őt főleg a francia képek érdekelték. Gyűjteményüket a közös házukat három oldalról közrefogó galériában helyezték el, amely 1872-74 közt épült a Lavrusinszkij közben. "Nekem, aki őszintén és lángolón szeretem a festészetet, nem lehet hőbb vágyam, minthogy megalapítsam a szépművészetek mindenki számára nyitva álló tárházát, amely sokaknak hasznot hajt és mindenkinek örömet okoz" - írta Tretyakov 1860-ban. Akkor már 1200 festményből és 500 rajzból álló gyűjteményét 1892-ben adományozta Moszkva városának.
Az alapító élete végéig folytatta a gyűjtést, az anyag később kiegészült 1892-ben elhunyt fivére hagyatékával. A galériát 1902 után Tretyakovék lakóházával bővítették, 1906-ban Viktor Vasznyecov festő tervei szerint a régi orosz építészet stílusát idéző főhomlokzattal látták el az épületet. A gyűjteményt 1918 nyarán államosították és más, kollektivizált kollekciókkal egészítették ki, később vásárlások és adományok révén tovább bővült. Ma a Képtár birtokában mintegy 130 ezer műtárgy van, a felbecsülhetetlen értékű anyag a 11. századi kijevi, novgorodi, moszkvai festőiskolák anyagától napjainkig az egész orosz-szovjet művészeten átível.
Az egy évszázadig állandóan bővített múzeum leromlott állapotú épületeinek felújítása az 1980-as évek közepén halaszthatatlanná vált. Mivel a falak nedvesedése már a képek állapotát fenyegette, a "Tretyakovkát" bezárták, a raktárépületbe csak kiválasztottak juthattak be. A tíz éves felújítás finn közreműködéssel folyt, ennek során az Állami Tretyakov Galéria nevű épületegyüttest két szárnnyal bővítették.
1995-ben a 62 kiállító-teremben méltó körülmények közé kerültek az orosz festészet remekművei: Feofan Grek és Andrej Rubljov ikonjai, Szurikov és Repin történelmi vásznai, Kiprenszkij Puskin-, Perov Dosztojevszkij-, Kramszkoj Lev Tolsztoj-portréja, Levitán és Siskin tájképei, Verescsagin A háború apoteózisa című műve. Ismét visszakerültek a kiállítási terembe azok a vallásos témájú remekművek, melyeket a szovjet ideológia a falakról a tárolókba száműzött, az ikongyűjtemény mintegy 3000 darabos.
Tretyakov
A felújítás óta háromezer műtárgy látható a korszerű, számítógépes klímaberendezéssel és világítástechnikával felszerelt képtárban. A múzeum naponta mintegy 10 ezer látogatót fogad, az épület előtt állandó a sor. Az állami támogatás 19 százalékra csökkent, így az intézmény a 90-es években anyagi gondokkal küzdött, adós maradt a villanyszámlákkal is, az őrök pedig sztrájkkal fenyegetőztek a bérhátralékok miatt. A klíma hibája miatt négy hónappal a megnyitás után egy időre ismét be kellett zárni, 1999-ben a pincéket csőtörés következtében víz árasztotta el, képekben szerencsére nem esett kár.
A Krími rakparton található új épületben az elmúlt száz év alkotásai láthatók, itt mutatják be a 20. század elejének világhírű avantgárd mestereit: Malevics, Kandinszkij, Chagall, Petrov-Vodkin, Filonov, Popova műveit, a "szocialista realizmus" azaz 1930-50-es évek totalitárius stílusát, továbbá az avantgárd második hullámát, az 1960-80-as évekből. A Galériához tartozik az ún. Mérnöki Ház, itt rendszeresen tartanak időszaki kiállításokat és a Tolmácsi Szent Miklós templom, a gyönyörű, öt hagymakupolás épületben 17-19. századi építészeti mesterművek tervei és fotói, 16-19. századi ikonok és késő 17. századi fegyverek láthatók. Itt őrzik a múzeum leghíresebb kincsét, a 12. századi Vlagyimiri Istenanyát, ez a Konstantinápolyból származó ikon valaha az orosz állam legszentebb kegytárgya volt.
A szoborgyűjteményben 1300 alkotás található, amelyek a XVIII. század végétől adnak áttekintést az orosz szobrászatról. Az iparművészeti tár kétezer, a grafikai tár 27 ezer műtárgyat őriz: rajzokat, plakátokat, akvarelleket, metszeteket és ex libriseket s a közelmúlt szocialista képzőművészetének számos emlékét. Az intézményhez házi és lakásmúzeumok is tartoznak, amelyek egy-egy orosz művész alkotásait mutatják be.
Nemrég nyílt meg a Tretyakov Képtárban az Orosz szimbolizmus - Kék rózsa című kiállítás. A művészcsoport Boriszov-Muszatov: Kék rózsa című festményéről kapta a nevét, e képeket utoljára 1907-ben láthatták együtt az érdeklődők. A tárlathoz más orosz múzeumok, köztük vidékiek is adtak kölcsön e korszak festményeiből.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)
