1984-ben már nem tűnt nacionalistának a P. Mobil Honfoglalása

Popkult

Negyven éve, 1984-ben jelent meg a P. Mobil Honfoglalás című albuma, rajta a címadó szvittel, a zenekar életművének talán legfontosabb szerzeményével. Amikor a felvételek zajlanak, éppen mindent vitt az István, a király, a mozikban, a Szegedi Szabadtéri Színpadon és az akkor csúcson lévő P. Box koncertjein.

A P. Mobil együttes vízi turnéja, koncert a Dunán, balra Tunyogi Péter énekes, jobbra Sárvári Vilmos. A felvétel a Nagy Duna sétánynál, a csonka Mária Valéria híd közelében készült. Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN
A P. Mobil együttes vízi turnéja, koncert a Dunán, balra Tunyogi Péter énekes, jobbra Sárvári Vilmos. A felvétel a Nagy Duna sétánynál, a csonka Mária Valéria híd közelében készült. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

Az István, a király sikere után újra érdekes lett a P. Mobil 1978-as keltezésű Honfoglalása, már csak azért is, mert mindenki tudta, hogy a rockopera popkulturális előzménye a P. Mobil rockszvitje volt. Amikor 1980 őszén Bencsik Sándor és Cserháti István elhagyta a zenekart, hogy új formációt alapítson P Box néven, a P. Mobil Sárvári Vilmossal és Zeffer Andrással kiegészülve bizonyítási kényszerbe került. Sokan mondogatták a szakmából: Bencsik távozását már nem heveri ki a zenekar, hiszen ő jegyzi a P. Mobil életművének klasszikus darabjait. Vikidál elvesztését valahogy túlélték, Tunyogi Péter 1979-es érkezése megnyugtatta a kedélyeket, de

voltak, akik azt jósolták, hogy Bencsik és a billentyűs, Cserháti István lelépése padlóra küldi a zenekart.  

Aztán a P. Mobil a kanyarban beelőzte a P. Boxot, hiszen fél évvel hamarabb lett lemezük, és az 1981-es Mobilizmo erősebb is lett, mint a helyét kereső P. Box bemutatkozó LP-je. Ugyanakkor a Mobilizmo egy része még Bencsik klasszikus dalaira (Örökmozgó, Főnix éjszakája, Rock and roll stb.) épült. Az 1983-as Heavy Medál című P. Mobil-album a Bíborlepke átiratának kivételével új dalokat tartalmazott. Ugyanakkor hiába szólt nagyot a Metálmánia, a Nem érhet baj és a Lámpagyár, voltak olyan hangok is, hogy több dal (Pléhkrisztus, Hányas a kabát? és Aranyásó szakkör) nehezen értelmezhető, helyettük miért nem játsszák a klasszikus Rocktóbert, az Utolsó cigarettát vagy a Honfoglalást…

1983 őszén a P. Box Kő kövön című albuma immár Vikidállal kiegészülve egy hagyományosabb, a hetvenes évek nagy korszakát idéző hangképpel jelentkezett, ami az első vonalba repítette a zenekart. 1983 augusztusától amúgy is minden Vikidálról, illetve Koppányról szólt, így a P. Box hirtelen a P. Mobil legfőbb konkurense lett. (1985 körül Pálmai Zoltánnal kiegészülve már négy ex-P. Mobil-tag zenélt a  P. Box-ban.) Hogy a P. Box 1984-es – egyébként rövid ideig tartó – hatalmas sikere sarkallta-e Schuster Lórit az új anyagok írása helyett a régi dalok megjelentetésére, nem tudjuk, de az biztos:

az István, a király miatt a levegőben volt a Honfoglalás is, amelynek kiadásától – látva az elképesztő bevételeket produkáló rockoperát – már a Hanglemezgyár sem zárkózott el.

Persze az MHV éppenséggel kiadhatta volna a P. Mobil 1978 őszén, a Láng Művelődési Házban rögzített koncertfelvételét, amely az első album anyaga lett volna, de ezt valamiért továbbra sem akarták. Tegyük hozzá, hogy ez valójában a P. Mobilnak sem tett volna jót, hiszen mindez Bencsikre, Vikidálra, tehát a konkurenciára irányította volna a figyelmet, és megerősítette volna azt a régi mobilosok körében hangoztatott véleményt, mely szerint az 1977-78-as felállású P. Mobil volt az igazi. (Persze a P. Mobil rengeteg jó dalt írt Bencsikék távozása után is, sőt komplett lemezük, például az Ez az élet, Babolcsai néni! is kiváló portéka.)

De most 1984 tavasza az érdekes, amikor minden redőny mögül a Szállj fel, szabad madár volt hallható. Ekkor vonult stúdióba a P. Mobil, hogy végre felvehesse a legnagyobb P. Mobil-slágereket, de amikor 1984 őszén boltokba került az album, a P. Mobil Elektromos temetésével bezárt a magyar rock aranykorának szimbóluma, a Budai Ifjúsági Park, és egyre inkább érződik: valami végleg megváltozott a magyar rock and rollban.

A Honfoglalás album a magyar hard rock történetének egyik kulcslemeze, akkor is, ha hatása már nem volt olyan, mint amilyen akkor lett volna, ha az 1978-as karácsonyi piacra megjelenik a Láng művházas koncert, amely egyébként komoly átfedésben van az 1984-es albummal. Hiába, a magyar rock nemcsak a nyugati trendeket tekintve volt öt évvel megkésve, de a P. Mobil esetében saját magával szemben is késett majdnem ennyit. De a lényeg az volt, hogy valami mégis helyére került 1984-ben.

A Honfoglalás album minden dala a P. Mobil nagy diadaláról szólt, és hát mondjuk ki: ez egy tökéletes rockalbum, akkor is, ha a stúdiókörülmények ezúttal sem voltak tökéletesek.
 


Az album minden dala Bencsikhez köthető szerzemény. Igaz, néhány dalbetét kivételével nem ő játssza a témáit, hanem Sárvári Vilmos, de az új gitáros nagyon is tisztességesen, alázattal és precízen hozza a P. Mobil-élményt, Zeffer pedig könnyedén veszi le Cserháti futamait. Oké, Tunyogi hangja nem olyan, mint Vikidál orgánuma, de érvényes, remek megszólalás volt az övé is, nem csoda, hogy a közönség már 1979 őszén elfogadta őt. Tegyük hozzá, hogy a Hanglemezgyár azért odaszúrt a P. Mobilnak, amikor kizsarolta, hogy a Honfoglalás szvit 1984-es felvételén Bencsik és Vikidál is szerepeljen. (Cserhátit is a közreműködők közé sorolja a lemeztasak, de Schuster Lóránt állítása szerint ő nem játszott egyetlen hangot sem az albumon.)

És a cover is hozza a P. Mobil világát, a Magyarország alakú gitárral és a hátoldal vízrajzi térképével, amely az ősmagyarok vándorlásait modellezi. Schuster szerint a térképen látható két nyíl nemcsak a honfoglaló magyarok bejövetelének irányát, de a Magyarországot 1944-ben fokozatosan megszálló szovjet csapatok mozgását is felidézi. Persze jogos lehet a kérdés: mi adja 2024-ben a legitimitását az 1984-es Honfoglalásnak, amikor az Első nagylemez című 1978-as koncertanyagnak a „nagy felállással” már több vinyl- és CD-kiadása is volt, és az elmúlt évtizedekben belesimult a kánonba…

Magyarul: melyik lemezt tegyük fel, ha a Honfoglalást szeretnénk meghallgatni?

Nos, mindegyik kiadásnak megvan a maga érvényessége, mindegyik változatnak más a hangképe, a dinamikája, és akkor nem beszéltünk arról, hogy a Magyar Állami Hangversenyzenekarral 1995-ben újra felvették az anyagot, de a P. Mobil kiadványai között egyéb verziókat is találunk. Aki 1984-1985 körül látta legtöbbször a zenekart, annak talán az 1984-es kiadás tetszik leginkább, másoknak az 1978-as koncertfelvétel marad az etalon, de a lényeg az, hogy itt egy tökéletes tracklista, a zenekar legnagyobb slágereivel. És a monográfusoknak is bőven jut muníció. Érdekes, hogy a Pokolba tartó vonat csak Vonat címen szerepelt a lemez borítóján, de a zárójeles angol címe már Hellbound Train.

Az albumot a Rocklegendák sorozat 3. kiadványaként jegyzi a Hanglemezgyár, ez a felirat újabb fricska volt a zenekarnak, ezzel mintegy megpróbálták a sorlemez jellegét elvenni, vagy éppen muzeális tárggyá nyilvánítani, de a lényeg az, hogy megkésve, de mégis megjelent a P. Mobil nagy korszakának (1973–1985) legjobb dalait tartalmazó album.

A rock and roll pedig mindent elbír.

Van, akinek gitár alakú az úszómedencéje, van, akit a gitárja a hazájára emlékezteti, a legjobb azonban, ami a rock and rollal történhet, ha jó dalok születnek, és a Honfoglalás tele van remek felvételekkel.

P. Mobil, Honfoglalás, Hungaroton / Start (Eredeti kiadás: 1984), 8 szám, 45 perc