Figyelemre méltó eredményekről számolhatunk be az autópályák és elkerülő utak nyomvonalán folytatott, nagy felületet érintő ásatások kapcsán. A leendő M6-os Ráckeresztúr és Besnyő közötti szakaszán, Ercsi külterületén egy Génius-szobor került elő. A műalkotás jó állapotúnak mondható, bár a feje a jobb oldalon hiányos, és lába térdtől lefelé csonka. Hodik Mónika régész szerint a szobor kidolgozása gondos munkáról tanúskodik. A szobor még további fejtörést okoz a kutatóknak, mivel egy Árpád-kori falu egyik árkából emelték ki.
A nyomvonalon továbbhaladva Barcs mellett három hektárnyi felületet tárt fel a Kasza Csaba vezette régész-csapat. A 150 objektum bronzkori és Árpád-kori leleteket rejtett magában. Az egyiket, egy bronz mellkeresztet gazdája valamikor elhagyhatta, mivel a földfelszín közelében bukkantak rá. A megelőző kutatások más helyeken is folytatódtak. Így az M7-es Nagykanizsát elkerülő részén egy 4. századi, ókeresztény kápolna maradványai kerültek a napvilágra. A Nagyrécse melletti Tüskevári dűlőben valószínűleg a középkori Petend vagy And település nyomait fedezték fel.
Az M3-as Nyíregyházát elkerülő szakaszán Nyírtura és Nagykálló között 15, újkőkori, bronzkori illetve népvándorlás kori lelőhelyet találtak a régészek. Az M5-ös autópálya Röszkét Szegeddel összekötő része is gazdag leletanyagot - késő bronzkori település és temető, szarmata falu - rejtett magában.
Az M35-ös hajdúböszörményi, az ún. Brassó-ér mellett elhaladó szakaszán szarmata és Árpád-kor településeket sikerült feltárni. Az egyik szabadtéri kemencében található vassalak és fémmaradványok fémművességre utalnak. Az M8-as érinteni fogja Baracs Kr. e. 1400-1500-as évekből származó középbronzkori és egy Árpád-kori falurészletét, ezért megelőző feltárásokra volt szükség. A leletek közül kiemelkedik egy bronzból készült mellkereszt: a feszületet és Krisztus-alakot egyben öntötték ki.
Az ország nagyobb településein is történtek jelentősebb ásatások. A fővárosban a Magyar Nemzeti Múzeum főlépcsője alatt megtalált (pontosabban ekkor nyilvánosságra hozott) barokk pince valódi szenzációt jelent.
A Szent György tér ásatása újabb izgalmas eredményt hozott. A tér szélén, a Korona cukrászda mellett a régészek feltárták az első budavári zsinagóga maradványait. Az épület a nyugati kapu mellett állt, és a Képes Krónika egyik híradása is megemlékezik róla.
Az óbudai Záhony utca is tartogatott meglepetéseket. Arany amulett, üvegből készült kancsó, római cipő és számos sír került elő egy ipari park területén. A Múlt-kort Lassányi Gábor régész értesítette, a helyszínen készült képek a galériában megtekinthetők. Lassányi később az [origo] csevegőszobájában beszélt hivatásáról és a Meroé-expedícióról.
Óbudához kapcsolódik az idei év talán legrövidebb leletmentése. A szentendrei HÉV felújítása során a régészeknek 16 órájuk volt, hogy az aquincumi polgárváros néhány épületét felmérjék. A munkálatokat este, reflektorfénynél végezték el. A Rudas-fürdő rekonstrukciója is izgalmas terep volt a régészek számára. Településnyomok jelezték a kelták jelenlétét. Sikerült feltárni továbbá az egykori török csorgókutakat.
Az ókori Savaria és környéke is szép eredményeket "produkált". Szombathely Fő terén közművek cseréjét kezdték meg a nyáron, ami óhatatlan érintette a római emlékeket is. Ezek nem voltak ismeretlenek a kutatók előtt, mivel jelentős részüket már az 1960-as években megtalálták. A 2005-ös feltárások során újabb részletek bukkantak elő abból a nagy mozaikból, amely egykor egy 70-80 méter hosszú, oszlopokkal tagolt épület ékes dísze lehetett. A Szombathely környéki ásatások újabb adalékokat szolgáltattak a rómaiak nagyszerű mérnöki tevékenységére.
Bucsu mellett Ilon Gábor vezetésével több éven át tárták fel az ókori vízvezetéket, amelyeket tégla és mészzúzalék keverékéből építették, a boltozat kőből készült. A vezeték úgy 28 km-es lehetett, és a Kőszegi-hegység forrásainak vizét gyűjtötte össze. Napi 345 ezer litert tudott eljuttatni Savariába.
A 88-as út Sárvárt elkerülő szakaszán római út, őrtorony, útállomás és sírok kerültek a felszínre. Az útállomás három helyiséges volt, a padló kialakítását téglaborítással oldották meg. A temetőt több évszázadon keresztül használták, a holttesteteket elhamvasztották, illetve eltemették. A leggazdagabbak sajnos nem kerülték el a rablók figyelmét.
Sopianae városa az ókeresztény emlékek ásatásával hívta fel magára a figyelmet. A székesegyház melletti kutatások célja, hogy a részletek pontos rekonstruálásával a tudományos tartalom mellett turisztikai látványosságként is szolgáljon. A maga nemében különlegesnek számít az az időkapszula, amelyet egy római sírba rejtettek el. A dokumentum a Zichy Gyula püspök által finanszírozott 1913-as ásatásról szólt. A Cella Septichora a hét apszisával Európában egyedülálló. A 2005 áprilisában kezdődött kutatásokat Visy Zsolt irányítja. A leendő kiállítóteret fogja gazdagítani az a szarkofág, amelyet nyáron találtak.
Gorsium neve nem ismeretlen a nagyközönség előtt. Szinte hihetetlen, hogy ebben az évben volt a 48. ásatási szezon. Fitz Jenő régész fáradhatatlan, a munkálatok eddig a terület 6%-át érintették. Idén a fórum nyugati és keleti oldalán dolgoztak. A nyugati oldalon több avar kori sírt bontottak ki, a keleti részen pedig egy nagyméretű csatorna két méter magas falrészletei kerültek elő. A tér déli oldalán egy nagyméretű épület nyomait fedezték fel, ez talán a gorsiumi ünnepségek egyik színhelye lehetett. A 90 méter hosszú fórum méretei pontosan akkorák, mint a római Forum Romanumé. Táctól nem messze, a székesfehérvári Árpád-fürdő alatt Siklósi Gyula régész középkori városfalakat, 14. századi és török kori tornyokat, valamint középkori házakat talált. Az előzetes tervek szerint a fürdő renoválás után a romok megtekinthetők lesznek.
Kelet felé tekintve a miskolci ásatásokat érdemes kiemelnünk. Még tavaly tárták fel a miskolctapolcai a volt Anna szálló területén azt a bencés templomot és kolostort, amely a Miskóc nemzetség ősei temetkezési helyéül szolgált. Pusztai Tamás régész szerint a templom két periódusban épült. Szintén 2004 végén kerültek elő azok a leletek, amelyek egyértelműen arról tanúskodnak, hogy 70 ezer évvel ezelőtt komoly hőkezelési technológiát használtak a helyszínen. Az egykori Béke mozi rekonstruálása során egy Árpád-kori kőboltozatú kemence, két kút és egy 18. századi mészárszék maradványai kerültek a napvilágra. A régió másik, igen nagy felületet érintő ásatásáról a Múlt-kor is beszámolt.
Debrecenben a Széchenyi utcában épülő Fellebbviteli Főügyészség helye 1800 éves szarmata emlékek nyomai mellett késő középkori tárgyakat is tartalmazott. A Böszörményi úton késő neolitikum korából (Kr. e. 4500-4000) való telepet kutatott meg Szilágyi Krisztián.
A szegedi régészek célul tűzték ki, hogy folytatják a várról alkotott ismeretek bővítését. Reményeik szerint sikerül pontos képet alkotni az erődítés különböző építési korszakairól. A gótikus templom kőfaragványai jelentős művészettörténeti értéket képviselnek.
Néhány ásatás nagyobb médiafigyelmet kapott. Cegléd határában a tatárjárás szomorú leleteire bukkantak. A mongolok által elpusztított Árpád-kori település egyik házának kemencéjében két kisgyermek és valószínűleg édesanyjuk csontváza fogadta a kutatókat. Évezredeket fogott át a Nógrád megyei Szurdokpüspökiben folytatott ásatás.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a speciális régészeti "feltárásokat". A zsadányiak vélekedése szerint településük határában helyezték végső nyugalomra Attila hun királyt. Álláspontjukat a médiával is megosztották.
A vámosok buktattak le olyan személyeket, akik valószínűleg illegális ásatásból származó műtárgyakat akartak kicsempészni az országból. A tompai határátkelőnél egy francia rendszámú autóban háromezer római kori pénzérmét, 15 ruhacsatot és több ruhadíszt tartalmazott egy olajoskanna.
