Gulyás Gergely emlékeztetett, hogy már jogi értelemben is nemzeti tulajdon a három alkotás. A miniszter ezzel arra utalt, hogy a kormány 2019 januárban hárommilliárd forintért megvásárolta a Golgota című festményt is.
„Egy hosszú és bonyolult út végén (...) volt anyagi erőnk és elkötelezettségünk megoldani a problémát, és gondoskodni a trilógia sorsának méltó elrendezéséről” – utalt a miniszter arra, hogy hosszú évek kitartó munkája után lehet együtt végleg Debrecenben Munkácsy három monumentális festménye.
A miniszter utalt arra, hogy az elmúlt években a Munkácsy-trilógia mellett meg tudták oldani a Seuso kincsek ügyét, „hazatérhetett, illetve köztulajdonba kerülhetett Kossuth Lajos dagerrotípiájától a Rakovszky-irathagyatékon át Benczúr- és Rippl-Rónay-képekig megannyi magyar kulturális érték”.
Gulyás Gergely azt mondta, „a rendszerváltoztatás nagy feladata volt, hogy a kommunista rombolás után számba vegye a magyar kultúrát idehaza és az elszakított területeken, a Kárpát-medencében és az emigrációban, és újraszője annak szövetét”.
E folyamat fontos része, hogy „újra felfedezzük és összegyűjtsük, restauráljuk és bemutassuk azokat az értékeket, amelyeket a történelem viharai szétszórtak, leromboltak, megrongáltak”.
„Minden adóforint, amit kultúrára, művészetre, múzeumokra költünk, sokszorosan megtérül”
akkor is, „amikor egy világjárvány következtében a nemzetek bezárkóznak, és csak akkor látható az ami az egyetemes kultúrtörténetben a miénk magyaroké, ha valóban nálunk van”.
Azzal, hogy Munkácsy három festménye összetalálkozott a Déri Múzeumban, „új találkozási pont, egy kulturális zarándokhely is létrejött, amelyért érdemes Debrecenbe látogatni” – hangoztatta.
Ott volt a debreceni eseményen Pákh Imre, akitől a magyar állam megvásárolta a Golgotát.
Az Amerikában élő műgyűjtő elmondta, hogyan jutott az alkotáshoz és korábban milyen közönségsikert arattak Munkácsy képei Amerikában, ahol mintegy kétmillió ember láthatta.
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt
