Ugyan hivatalosan 1997-ben jegyezték be – Gedeon József, a Gyulai Várszínház akkori igazgatója és Mátyás Irén, a Zsámbéki Nyári Színház akkori vezetője kezdeményezésére – a Szabadtéri Színházak Szövetségét, de már egy évvel korábban, 1996-ban megtartották alakuló ülésüket, amelyen megfogalmazták alapelveiket, köztük azt is, mit tekintenek szabadtéri színháznak, például olyan társulatot, amely nemcsak befogad produkciókat, de van saját bemutatója is. A csatlakozás kritériumai között pedig kezdettől szerepel: az intézmény legalább nyolc éve folyamatosan tevékenykedjen, működjön együtt a település önkormányzatával, vállaljon közszolgálati feladatokat is, műsorpolitikája a minőség és az értékteremtés igényével készüljön.

Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének mostani elnöke – egyben a Kőszegi Várszínház igazgatója – a negyedszázaddal ezelőtti indulást is felidézte a társaság novemberi, szakmai workshoppal egybekötött kőszegi közgyűlésén. „A szabadtéri színházak kultúrtörténeti hatása egyértelműen jelentős itthon és határon túl is” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ülést Pócza Zoltán.

A szövetséghez idén újabb 2 intézmény – Szegedről és Zalaegerszegről – csatlakozott, jelenleg 14 tagszervezetük van 14 különböző adottságú helyszínen: Agria Nyári Játékok (Eger), Esztergomi Várszínház, Gyulai Várszínház, Kisvárdai Várszínház, Kőszegi Várszínház, Kultkikötő (Balaton), Kvártélyház Szabadtéri Színház (Zalaegerszeg), Margitszigeti Színház, Nagyerdei Szabadtéri Játékok (Debrecen), Szarvasi Vízi Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok, Szentendrei Teátrum, Városmajori Szabadtéri Színpad, Zsámbéki Nyári Színház.

Fekete Péter, az Emmi kulturális államtitkára levélben köszöntette a Szabadtéri Színházak Szövetségét: „Magyarország szabadtéri színházi kultúrájának sokszínűsége egyedülálló. Ezeknek a tereknek – változatos programkínálatokkal, fesztiválokkal – jelentős szerepük van a helyi közösségi élet szervezésében éppúgy, mint a kulturális turizmus fellendítésében. Megerősítik a »jó itt élni« érzést! A messziről odalátogatók minden esetben sokszoros élményhez jutnak. Előadásaikra a vonzó környezet is inspirálóan hat, a helyszínek, a várak, a vizek, a természet erősen meghatározzák egy-egy produkció hangulatát akár történelmi helyeken, akár a Balaton vagy épp a Holt-Körös mellett. Ezt támasztják alá a számok is: 2021 nyarán a Szabadtéri Színházak Szövetségének 14 intézménye 60 bemutatót és 650 előadást tartott, és összesen 450 ezer néző volt kíváncsi a produkciókra néhány hónap alatt! Ez tényleg végtelen öröm! Biztos vagyok benne, hogy a kulturális államtitkárság pályázati lehetőségei nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt a szabadtéri sokszínűséget megőrizzük és közösen élvezhessük. Az Európában egyedülálló szabadtéri színházi hálózatunkra büszke vagyok, az ágazatban dolgozóknak gratulálok.”

Dr. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szintén levélben üdvözölte a szakmai szervezetet. Egyebek mellett így fogalmazott: „A minőségi programoknak és kulturális eseményeknek óriási szerep jut a turizmusban is, hiszen a látogatók, akik egy-egy előadás kedvéért felkerekednek, nemcsak a színházakat és az alkotók munkáját támogatják, de azokat a turisztikai vállalkozásokat is, amelyeket egy-egy utazás során felkeresnek. A Szabadtéri Színházak Szövetsége egy kiváló kezdeményezés, hiszen tagjai hozzájárulnak ahhoz is, hogy minél többen utazzunk, minél többen elinduljunk megnézni egy jó hírű darabot vagy színházi fesztivált.”

A közgyűlésen Pócza Zoltán elnök összegezte az idei nyári időszak eredményeit, tapasztalatait. A szövetség tagjainak közös jelmondata volt 2021-ben: „Szabadtéren – szabadabban”. Az ehhez kapcsolódó közös kommunikációs kampányuk jól sikerült – ezt jövőre erősítik is –, soha ennyien nem látogattak el a rendezvényeikre, az előző esztendőhöz képest több mint duplájára nőtt a szabadtéri nézőszám ebben az évben. Nyilván ehhez az is hozzájárult, hogy a járvány harmadik hulláma utáni nyáron a nézők már nagyon igényelték a kulturális élményeket, sokan maradtak itthon, és számukra leginkább a hazai szabadtéri, hangulatos helyszínek tűntek a legbiztonságosabbnak.

Pócza Zoltán az ülésen jelentette be: 2022 nyarán megrendezhetik Budapesten az első Szabadtéri Színházak Fesztiválját a kulturális államtitkárság támogatásával. „Mindannyian létrehozunk rendkívül értékes saját produkciókat is, amelyeket még nagyobb nyilvánosság elé szeretnénk tárni. A fesztivál erre ad lehetőséget számunkra” – említette Pócza Zoltán.

A szakmai workshoppal egybekötött találkozón arról is szó esett, hogy a Sszövetség tagintézményei a jövő évadot – hasonlóan az idei szezonnyitáshoz – a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségének kezdeményezéséhez, a Grand Openinghez csatlakozva indítanák. Beszéltek a szabadtéri helyszínek 2022-es nyári terveiről is. Jövőre például fennállásának 100. évfordulóját ünnepli a Városmajori Szabadtéri Színpad, erre külön minifesztivált szerveznek. A Kőszegi Várszínház ugyancsak egyedi összművészeti fesztivált tervez 2022-re, alapításának 40. évfordulójára. A Kultkikötő jövőre a 17. évadját kezdi meg, a Balaton körüli legnagyobb fesztivál helyszíneinek száma hatra bővül: Alsóörs is bekapcsolódik a rendezvénysorozatba Balatonföldvár, Balatonszárszó, Balatonboglár, Balatonfenyves és Badacsony mellett. A Gyulai Várszínház 2022-ben is megtartja az elmúlt években kialakult évadszerkezetet a hangsúlyos fesztivál-programsorozatokkal: Shakespeare-fesztivál, Erdélyi Hét, illetve jövőre Tamási Áron-napokat rendeznek. A Margitszigeti Színház programjainak egy része a Petőfi-emlékévhez kapcsolódik, s kiemelkedő esemény lesz az itteni nyitókoncert a Nemzeti Filharmonikusokkal. A Kisvárdai Várszínház a Magyar Színházak 34. Kisvárdai Fesztiválját tartja 2022. június végén. A Margitszigeti Színház, a Szegedi Szabadtéri Játékok pedig már meghirdette jövő évi programsorát.

A workshopon a tagintézmények vezetői elmondták, fontosnak tartják a kulturális államtitkárságnak az intézmények működését segítő és tematikus pályázatait, és kifejezetten örülnek, hogy a pályázati lehetőségek segítik a kortárs táncművészet bemutatását a nyári kulturális turisztikai szezonban. Kiss János, az Emmi táncművészeti bizottságának elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke elmondta: „Óriási öröm a magyar táncművészetnek, hogy a nyári szabadtéri kulturális programokban hangsúlyosabban lehetünk jelen már 2022-ben: a szabadtéri színházak tevékenységét támogató pályázatban, amelyet az Emmi kulturális államtitkársága írt ki, a táncprodukciókkal való együttműködés új, erős lehetőségként szerepel. A minőségi kulturális turizmus szempontjából is rendkívül fontos, idegenforgalmi, kulturális stratégiai jelentőségű lépés ez. Sokszor elmondtuk már: a tánc határokon átívelő nyelv, mindannyian kapcsolódhatunk hozzá.”

A Szabadtéri Színházak Szövetségének kőszegi találkozóján mindannyian egyetértettek abban: feladatuknak tekintik az akadálymentességre törekvést, a környezettudatos szemléletformálást is – több tagintézmény már bekapcsolódott a magyarországi Zöldszínházi projektbe –, közös kampányt indítanak 2022 nyarán, terveznek egy átfogó közönségkutatást, s keresik annak az útját, miként csatlakozhatna a Szabadtéri Színházak Szövetsége az Európa kulturális fővárosa 2023 – Veszprém–Balaton kreatív régiós programjaihoz.

Kiemelt kép: Nagyerdei Szabadtéri Színpad