A 2024 nyarán induló kutatás keretében az emberi nyelv egyik fontos elemét, a vokális tanulás képességének evolúcióját vizsgálják kutyák bevonásával, ami új és a területen szokatlan modellfajnak számít.
A Miklósi Ádám által vezetett Etológia Tanszék kutatói több mint húsz éve kutatják a családi kutya kognitív képességeit, főként az emberrel való együttműködése során. Faragó Tamás 2006 óta foglalkozik a kutyák vokális kommunikációjával. A 2024-ben induló kutatást a tanszéken kezdik meg, ahol Faragó Tamás előtt Kubinyi Enikő és Andics Attila is nyert korábban ERC támogatást az utóbbi 6 évben, ami egyedülálló eredmény ezen a területen.
Faragó Tamás kiemeli, hogy a vokális tanulás leegyszerűsítve az a képesség, ahogy módosítani tudjuk a hangadásainkat egy külső hangminta alapján. Ennek legösszetettebb formája a hangutánzás, és olyan hangok produkálásának képessége, amik nem részei a veleszületett repertoárnak. A kutató hangsúlyozza, hogy az ember legközelebbi főemlős rokonainál a vokális tanulásnak csupán néhány egyszerűbb elemét figyelték meg eddig, így ennek a képességnek az evolúciós megjelenése az emberben mai napig rejtély.
A K9VocLearn nevű projektben ennek feltárására a kutyákat mint új modellfajt fogják vizsgálni, hiszen a háziasítás és később a fajtaszelekció során az emberi környezetben olyan, az emberhez hasonló pozitív szelekciónak voltak kitéve, mint a megnövekedett szociális tolerancia és kooperativitásra való hajlam, amelyek az embernél kulcsszerepet játszhattak a vokális tanulás megjelenésében.
„A következő öt évben többek között feltérképezzük a kutyák hangrepertoárját és az egyes hangadások egyedfejlődését. Emellett megvizsgáljuk a vokális tanulási képességeiket, különös tekintettel a fajták és fajtacsoportok különbségeire. A cél az, hogy feltárjuk, ez mennyire és milyen módon függ össze a kooperációs képességekkel, a farkassal közös őstől való genetikai távolsággal, illetve az úgynevezett domesztikációs szindróma jellemzőinek előfordulásával, mint a rövidebb, gömbölyűbb fej, foltosodás, lógó fül és kunkori farok. Az eredmények által többet tudhatunk majd meg a szelekciós hatások jelentőségéről, a vokális tanulási képességek evolúciójáról, vagyis az emberi beszéd kialakulásához szükséges képességek megjelenéséről” – részletezte Faragó Tamás.
A vizsgálatok fontos elemei lesznek a viselkedéstesztek mellett olyan, a tanszéken már sikerrel használt eljárások is, mint az agyműködés időbeli és térbeli jellegzetességét leíró, nem-invazív elektroenkefalográfia (EEG) és a funkcionális mágneses magrezonanciás képalkotás (fMRI), illetve a viselkedésgenetikai módszerek, valamint alkalmazzák a nagysűrűségű diffúziós optikai tomográfia (HD-DOT) elnevezésű technikát is, ami egy újabb, infravörös fényt használó agyi képalkotó megoldás.
„Ennek a technikának a kutyán való alkalmazása még fejlesztés alatt van a tanszéken. Mindezek mellet a Citizen Science lehetőségeit bevetve szeretnénk az adatgyűjtésbe bevonni a gazdák széles körét hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Tovább erősítjük a tanszéki bioakusztikai kutatásokat, és új, gépi tanulásos módszerek bevonásával is bővítjük a lehetőségeinket” – összegezte Faragó Tamás.
Az Európai Kutatási Tanács (ERC) működteti az Európai Unió legnagyobb, felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét. Az ERC Grant egyéni kiválósági pályázata a kutatói életpályához igazodva Starting, Consolidator és Advanced kategóriában pályázható meg.
Az ERC Consolidator Grant a kutatási pálya felívelő szakaszában támogatja a kutatókat, azaz azoknak pályázható ez a támogatás, akik nemzetközileg elismert kutatómunkával, saját kutatócsoporttal és programmal rendelkeznek. A támogatás célja, hogy az ERC időszak végére a vezető kutató az adott tudományterület egyik vezető szellemi műhelyévé erősítse kutatócsoportját.
Az ERC 2023-as Consolidator Grants támogatását 308 kutató nyerte el, ők összesen 627 millió eurós (több mint 238 milliárd forint) támogatásban részesülnek.
Képünk illusztráció. Fotó forrása: Shutterstock
