2002 óta október 28-án ünnepeljük az animáció világnapját, ugyanis 1892-ben ezen a napon volt Charles-Émile Reynaud, a műfaj egyik úttörőjének első vetítése párizsi optikai színházában. Ez volt a helyszíne az első folyamatos mozgóképvetítéseknek a nagyközönség számára. Összesen 12 800 előadást tartottak, közel 500 000 néző előtt. Az első igazi film körülbelül 6-8 perces volt, és 300 képből állt. A műfaj azóta is hódít. Íme néhány magyar kedvencünk.

Az első három alkotás aligha ismeretlen bárkinek, ám ezen a napon mindenképpen érdemes „elővenni” őket. E sok szempontból különböző filmek egy dologban megegyeznek: mindegyik örök érvényű és megunhatatlan.

Jankovics Marcell: Sisyphus

A 78 éves, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas Jankovics Marcell 1974-ben írta és rendezte Sisyphus című animációs rövidfilmjét a Pannónia Filmstúdió gyártásában. A kisfilmet Oscar-díjra jelölték. A nem egészen 3 perces alkotás a mitológiából ismert Sziszüphosz történetét, reménytelen küzdelmét mutatja be, akit az istenek örökkön át tartó büntetésre ítéltek. Sziszüphosznak Tartarosz hegyére kell felgörgetnie egy súlyos követ, ám a cél előtt nem sokkal mindig visszazuhan oda, ahonnan indult, így erőfeszítése hiábavaló. A filmet minimalista eszközhasználat jellemzi: az arctalan főhős nem azt képviseli, ami egyedi, hanem ami közös, általánosítható.

Jankovics Marcell Székely Ida és Szalay Edit segítségével 6 hét alatt rajzolta meg az 1800 rajzból álló kisfilmet.

Rofusz Ferenc: A légy

Rofusz Ferenc 1946-ban született, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező. A nevéhez fűződik az első magyarországi Oscar-díj, melyet az általa rendezett háromperces A légy című film 1981-ben kapott a legjobb animációs rövidfilm kategóriában. A filmet 1980-ban mutatták be. Egy légy történetét ismerjük meg, aki egy nagy kerttel körülvett házba repül be egy őszi napon. A számára ismeretlen helyen szinte azonnal el kell kezdenie menekülni: üldözőbe veszik egy légcsapóval. A néhány percig tartó történet alatt a légy szemszögéből kísérjük végig az életért való küzdelmét, az ő szemével látjuk a világot, olykor vele együtt pihenünk meg a menekülés során. A ház lakója végül eltalálja a „főszereplőt”, ekkor megszűnik a kisfilmet végigkísérő zümmögés is. A záró képsorokban egy rovargyűjtemény tűnik fel a tűkre felszúrt áldozatokkal.

A film mintegy 3600 rajzból készült, két év munkájával állították össze. A forgatókönyv már 1976-ban kész volt, az eredeti elképzelés szerint a légy berepült volna üldözője szemébe, hogy aztán tovább szálljon a házból, de a politika ezt nem hagyta jóvá. Többszöri próbálkozás után Hankiss Elemér, a Pannónia Filmstúdió akkori dramaturgja javaslatára fogadták el a filmtervet, melynek üzenete egyértelműen a mindenkori hatalomnak kiszolgáltatott életért való kiáltás.

Ternovszky Béla: Macskafogó

Ternovszky Béla 1943-ban született, Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, érdemes művész. Több fontos rajzfilm is a nevéhez fűződik, ám leghíresebb – és nemzetközileg is ismert – alkotása a Macskafogó. Az 1986-ban bemutatott film minden korosztály számára szórakoztatóan vegyíti a kaland-, a gengszter- és a kémfilmek hagyományait, miközben sajátos humorával egyedülállóan parodizálja is őket. Az X bolygón játszódó történetben a macskák uralkodnak, a jogot semmibe véve nehezítik meg az egerek mindennapjait, ám egy kiváló egértudós feltalálja azt a szerkezetet, amellyel a vérszomjas macskák legyőzhetővé válhatnak. A titkosszolgálat legjobb ügynökét, Grabowskit küldi Pokyóba a tervrajzért, amely megmentheti az egércivilizációt. Olyan magyar színészek kölcsönözték hangjukat a Macskafogóhoz, mint Sinkó László, Benedek Miklós, Haumann Péter, Bodrogi Gyula vagy Mikó István. Aligha van bárki, aki ne tudna idézni a filmből, a karakterek több szállóigével is megajándékozták a közönséget. A Pannónia Filmstúdió gyártásában hagyományos animációs technikával készült alkotás népszerűsége máig töretlen.

Az utóbbi években is számos remek magyar animációs alkotás készült. Az egyik az idei Primanima fesztivál versenyzője.

Vácz Péter: Nyuszi és Őz

Nyuszi és Őz

A 2013-as év egyik nagy sikere volt a Moholy Nagy Művészeti Egyetem egykori hallgatójának, Vácz Péternek a diplomafilmje, a Nyuszi és Őz (Rabbit and Deer). A történet a két címszereplő barátságát mutatja be 16 percben, amelyet azonban beárnyékol, hogy míg egyikük 3 dimenziós, másikuk „síkban” éli mindennapjait, ám Őz fáradhatatlanul kutatja a megoldást a problémára. A kisfilmet több mint 100 fesztiválon díjazták, ezen a linken pedig mi is elkalandozhatunk Nyuszi és Őz fantasztikus világába.

Buda Flóra Anna: Entropia

Entropia
Forrás: primanima.eu

Az Entropia Buda Flóra Anna tízperces diplomafilmje az idei Berlinalén díjat nyert, és a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztiválon is versenyez. Az idén készült alkotás három párhuzamos univerzum működését mutatja be, ahol három fiatal nő él különböző élettérben. A rendszerbe véletlenül bekerül egy légy, amely képes átjárni mindhárom világ között. Meg is nyit egy kaput, amelyen keresztül a lányok elindulhatnak egymás felé.