 |
Magdeburgi protest�ns lelk�szcsal�db�l sz�rmazott. Autodidakta m�dj�ra tanult meg heged�n, fuvol�n, obo�n �s zongor�n j�tszani, tizenk�t �vesen a zene ir�nt cseppet sem �rdekl�d� helyi polg�rok legnagyobb megd�bben�s�re �s rosszall�s�ra m�r els� oper�j�n is t�l volt. Azt azonban nem engedt�k, hogy zen�sznek tanuljon, a magdeburgi k�zv�lem�ny enn�l m�g a boh�cot �s a k�t�lt�ncost is t�bbre tartotta. Telemann �gy a lipcsei egyetem jogi fakult�s�ra iratkozott be - igaz, az egyetemre tartva tett egy hallei kit�r�t, hogy megismerkedhessen Händellel.
Egyetemi �veiben ink�bb templomi kant�t�k, valamint oper�k kompon�l�s�ban jeleskedett, m�gnem 1702-ben h�tat ford�tott a jognak �s elv�llalta a lipcsei operah�z vezet�s�t. Az ifj�s�g ezut�n sz�vesebben v�lasztotta Telemannt, mint a professzorok el�ad�sait, �gyhogy az egyetemist�k k�r�ben egyre n�pszer�bb, a hivatalos zen�szek k�r�ben egyre n�pszer�tlenebb lett. 1705-ben a soraui herceg udvari karmesternek h�vta meg, a herceg rendel�s�re t�bb francia st�lus� darabot szerzett, a francia zene ir�nti �rdekl�d�se a k�s�bbiekben is megmaradt. 1708-t�l az eisenachi herceg szolg�lat�ba �llt, s megismerkedett a Weimarban dolgoz� Bachhal. Ezut�n frankfurti zeneigazgat� lett, � kezdem�nyezte, hogy bel�p�jegyet k�rjenek a nyilv�nos templomi hangversenyek�rt.
1721-t�l 1767. j�nius 25-�n bek�vetkezett hal�l�ig Hamburgban m�k�d�tt k�ntork�nt, majd az �t f�templom zenei igazgat�jak�nt, �s id�vel � lett a hamburgi opera m�v�szeti ir�ny�t�ja is. Hivatali k�teless�gk�nt minden vas�rnapra k�t kant�t�t �rt, k�l�n felk�r�sre egy�b egyh�zi zen�t szerzett, �neket �s zeneelm�letet tan�tott. Hamburgban olyan j�l �rezte mag�t, hogy visszautas�totta a lipcsei Tam�s-templom k�ntori �ll�s�t, �gy ker�lt a posztra az �t a list�n k�vet� Johann Sebastian Bach.
Telemann 1709-ben n�s�lt el�sz�r, de feles�ge a k�vetkez� �vben belehalt a sz�l�sbe. 1714-ben m�sodszor is megh�zasodott, nem tudv�n, hogy az asszony megr�gz�tt szerencsej�t�kos. Telemann csak �gy menek�lt meg a cs�dt�l, hogy a hamburgiak gy�jt�st rendeztek sz�m�ra; a feles�g �gy fejezte ki h�l�j�t, hogy fak�pn�l hagyta egy sv�d katonatiszt kedv��rt.
Telemann minden bizonnyal a zeneirodalom legterm�kenyebb komponist�ja, egyed�l t�bbet alkotott, mint Bach �s Händel egy�ttv�ve, �ll�t�lag hamarabb meg�rt egy nyolcsz�lam� motett�t, mint m�s egy levelet. T�bb mint ezer alkot�sa k�z�tt negyven opera, negyven passi�, sz�mtalan kant�ta �s tri�szon�ta, t�bb sz�z szvit, nyit�ny, kamaradarab szerepel (a hatalmas �letm� egy r�sze m�g mindig kiadatlan). �tdolgozta Händel n�h�ny oper�j�t is, n�metre �rva �t az olasz recitativ�kat, beillesztve n�h�ny saj�t �ri�j�t is. Mindemellett � alap�totta az els� n�met zenei foly�iratot, a nyilv�nos el�ad�sok r�v�n a zen�t a sz�lesebb n�pr�tegek sz�m�ra is el�rhet�v� tette. Csek�ly szabadidej�ben legink�bb egzotikus n�v�nyeit, k�zt�k a Händelt�l kapott kaktuszokat �polta.
Eml�k�re sz�l�v�ros�ban rendszeresen tartanak Telemann-napokat, a Nemzetk�zi Telemann T�rsas�g eln�ke a 2005-ben Telemann-d�jjal kit�ntetett Sz�kely Andr�s magyar zenetud�s.
