Dennis Griffin régész az Oregon?s State Historic Preservation Office munkatársaival együtt Alaszkához tartozó szigetek hegyoldalain keresett emberi maradványokat. A Hall-sziget és a Szent Máté-sziget tundráján egy korhadó állkapcsot, egy eszközként használt követ, agyagedényeket, egy tányér méretű, valószínűleg üllőként használt követ és egy barázdák húzására alkalmas megsárgult rozmáragyart találtak a kutatók.
Az ásatás során fény derült arra, hogy a ködös és esős Szent Máté-szigeten, 300 kilométerre Alaszka partjaitól őslakosok élhettek abban az időben, amikor a Mayflower utasai Plymouth szikláin kötöttek ki. A kutatók az ásatás során azon adatok összegyűjtésére vállalkoztak, amelyek az itt lakók életmódjára utalnak.
A Szent Máté-sziget a nyári időszakban igen vonzó és szép hely, fókák és madarak ezrei csodás élményt és látványt varázsolnak. 400 évvel ezelőtt még jegesmedvék is éltek e földön, azonban az 1800-as évek végén kiirtották a lakosok, s húsukat elfogyasztották. A tél azonban egy másik kérdés, pláne ha egy földbe ásott kis kunyhóban kell mindezt átvészelni. Már a nyári hónapok végén megjelenik a fagyos szél a szigetek domboldalaiank tövében.
A kutatók azt a helyet is megtalálták, ahonnan az edényekhez szükséges agyagot nyerték, azonban még nem lelték meg a kiégetéshez szükséges tűzhelyet, amely általában az agyagforrás mellett szokott lenni.
Griffinék ezt követően a Hall-szigeten kezdtek el ásni, ahol orosz eredetű szögeket találtak. Henry Wood Elliott, az Alaszka fókaszigetei című mű írója 1874-ben látogatta meg a két szigetet. Írásában Elliott beszámol azokról az oroszokról és aleut rabszolgáikról, akik 1810-1811 telét a szigeteken töltötték. Az oroszok egy kivételével mindannyian meghaltak skorbutban, azonban az aleutok túlélték.
