Kit neveztek fekete bégnek? Hol bújik meg a láthatatlan erőd? Hogyan kerülnek francia szerzetesek Somogyország közepére? Hol található a híres Sub Rosa terem, ahol Wesselényiék összeesküvést szőttek? Írásunkból kiderül.
1. Nádasdy-vár, Sárvár
A nyugati határszélen a sárvári vár fogadja a kiránduló csoportokat gyönyörű belső tereivel, különleges kiállításaival. Már az Árpád-korban vár állott e mocsaras vidéken, a település is innen nyerte a Sárvár elnevezését. A Nádasdy család 1543-ban lett a vár ura, Nádasdy Tamás építtette át reneszánsz kastéllyá. A barokk díszterem és a vár utolsó nagyszabású átépítése Nádasdy III. Ferenc nevéhez fűződik, akit a Wesselényi-felkelésben való részvételéért I. Lipót császár kivégeztetett. A már említett díszterem mennyezeti freskói 1653-ban készültek, és a törökellenes háborúk hősének, Nádasdy II. Ferencnek, a fekete bégnek győztes csatáit ábrázolják. Ez a hazai barokk művészet legnagyszabásúbb monumentális történeti faliképsorozata. Az oldalfalak ótestamentumi jeleneteit jó száz évvel később, 1769-ben készítette a bécsi származású Dorffmaister István. A történeti, iparművészeti és néprajzi állandó kiállításokon túl a „legmagyarabb” fegyvernem legtovább fennálló egységének, a Nádasdy-huszárezrednek emléket állító tárlattal is megismerkedhetnek az érdeklődők, de a múzeum térképgyűjteménye is rengeteg felfedeznivalót rejteget.
2. Komáromi erődrendszer
Komárom harcászati szempontból kitűnő helyen fekszik. Már a római kortól fogva erőd biztosította a dunai átkelést, majd a Pozsony, Bécs és Buda közti összeköttetést. De a folyó közelsége a védekezésben is segítségükre volt, a törökök 1594-ben nem tudták bevenni a várat. Napóleon 1809-ben Bécsből egyenesen Komáromig kergette az osztrák császárt. I. Ferenc itt talált menedéket, s egyből elrendelte, hogy birodalma legerősebb katonai erődrendszerét építsék ki e helyen, melyet Napóleon bukása után el is kezdtek.
1871-re készült el a ma is látható, klasszicista stílusú monostori erőd, majd 1877-re a kisebb, igmándi is. Az erődökhöz több kilométer hosszú „láthatatlan” kazamatarendszer is tartozott. 1945 és 1990 között pedig az erődrendszer maga is „láthatatlanná” vált , mert a szovjet hadsereg itt rendezte be lőszerraktárát, melynek létét hadititokként kezeltek.
A mára felújított erődrendszerben számos kiállítás várja az érdeklődőket, döntő többségében katonai témájúak. A monarchia és a szovjet éra tárgyi emlékei ismerhetők meg interaktív tárlatokon, de az ágyúkiállításon például egyedüliként az országban Gábor Áron nevezetes ágyújának másolata is látható, a Lőoktató terem különleges falfestményeivel pedig európai kuriózum.
3. Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, Nagykőrös
Nagykőrös neve összeforrt költőóriásunk, Arany János nevével, aki 1851-60-ig volt a nagykőrösi református gimnázium oktatója. A város máig büszkén őrzi az emlékét. Már az 1900-as évek elejétől gyűjtötték az Aranyhoz kötődő emlékeket, 1951-ben pedig megnyitották emlékmúzeumát az egykori huszárkaszárnya épületében.
Az irodalomtörténeti gyűjteményt néprajzi, történeti és régészeti vonatkozású tárgyak egésztik ki. A frissen rekonstruált épületben a kiállítások is megújultak. Arany János emlékét az „...ide vágynám vissza” című tárlat őrzi, ahol versei kéziratát, dolgozatjavításait, osztálynaplóit, leveleit tekinthetijük meg Arany János személyes tárgyai mellett, melyek közül a költő családja által adományozott pipa a legnevezetesebb. A kiállítás mellett a tudáslabirintus interaktív felületén a 19. század érdekes történelmében mélyedhet el az érdeklődő, de itt található az ország egyetlen „poetikus” szabadulószobája is: Arany János bezárt dolgozószobájából a Tetemrehívás ballada részleteinek segítségével szabadulhatunk.
4. Szent László Nemzeti Emlékhely, Somogyvár
A 19. század végén kezdődtek Kupavárhegyen, Somogyvár közelében régészeti ásatások, melyek egy középkori apátsági épületkomplexumot tártak fel. A dél-franciaországi Saint Gilles-ből hívott szerzeteseket 1091-ben Szent László királyunk. A bencés szerzetesek a középkori Magyarország legnagyobb monostortemplomát emelték Koppány vezér egykori földjén.
Somogyvár Szent Egyedről (St. Gilles) elnevezett temploma több mint 400 évig fogadta a zarándokokat, mára azonban csak a romjai maradtak meg az egykori virágzó életnek. Modern látogatóközpontban interaktív kiállításon ismerhetik meg az érdeklődők az egykori apátságot és a feltárt romterületet, valamint Szent László királyunk életét és a vele kapcsolatos legendákat. A látványos tárlat után felfedezőútra indulhatunk, hiszen egy falépcsős túraút vezet a hegytetőn fekvő ásatásokhoz. A hegymászás jutalma még – az épületmaradványokon túl – a csodás panoráma is.
5. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak
Az idén éppen 70. születésnapját ünneplő múzeumot Rákóczi fejedelem egykori várában rendezték be. A Bodrog-parti vár a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása, melyet 1534–1542 között Perényi Péter építtetett. 1616-ban került a vár a Rákóczi család birtokába Lorántffy Zsuzsanna hozományaként I. Rákóczi Györggyel kötött házasságával. 1647-ben újabb reneszánsz gyöngyszemmel bővült a vár, a Lorántffy-loggiával, és a már meglévő toronyra újabb szintet építettek, lakópalotává bővítve azt.
Idén éppen 350 éve történt a híres Sub Rosa teremben a Wesselényi-féle összeesküvés utolsó megbeszélése, amelyet követően másnap kirobbant a felkelés Tokaj várkapitányának elfogásával. A Sub Rosa terem a vár egy bolthajtásos sarokerkélyes szobácskája, mely elnevezését a bolthajtást összefogó rózsáról kapta. A Rákócziak dicső kora címmel állandó kiállítás tekinthető meg a fejedelemről, családjáról, a szabadságharcról, a száműzetéséről. A tárlat a legújabb kutatási eredményeket is felhasználva izgalmas formában tárja elénk Rákóczi fejedelem életét és a korszak meghatározó történelmi eseményeit. A Vörös-toronyban pedig a reneszánsz kor tárgyi emlékeiben, köztük I. Rákóczi György török csempés fogadószobájában is gyönyörködhetünk.
Az ingyenes vonatozással megközelíthető helyszínek teljes listája itt található.
A díjmetes vasúti utazás nyárra való kiterjesztéséről itt adtunk hírt.
Nyitókép: Sub Rosa terem
