A színházra indulása óta jellemző a kifinomult reflexió, és nincs ez másképp a jubileumi rendezvénysorozat alkalmával sem: a cél nem az emlékállítás, hanem az önkritikus szembenézés a múlttal a jelen perspektívájából.
Sem a rendszerváltás előtt, sem utána nem volt könnyű dolga az aktuális hatalommal szemben kritikus, alternatív színházaknak. Ezért is megy szinte csodaszámba egy független társulat, amely immár fél évszázada működik a hivatalos struktúra peremén egyensúlyozva. A „szexkommunaként” megbélyegzett és ellehetetlenített Orfeo művészcsoport, majd a belőle Fodor Tamás vezetésével kinőtt Stúdió K az akkor újbaloldalinak tartott szellemiségben, a létező szocializmussal szemben jött létre. Az 1990-es évekkel kezdődő, megváltozott kulturális környezetben pedig továbbra is megőrizte a világra nyitott, a társadalmi problémákra művészi eszközökkel reagáló karakterét.
Kalandos története nemcsak önmagában érdekes, de fontos válaszokkal szolgálhat a művészet és a politikai szerepvállalás jelenkori kérdéseire is.
Ezekből kaphatunk most ízelítőt a hatrészes jubileumi rendezvénysorozattal, amely a színház szellemiségéhez méltóan nem múltidézés, inkább a korábbi események és gondolatok ütköztetése a velük párhuzamosan kibontakozó folyamatokkal, valamint a jelenkori tendenciákkal. A rendezvénysorozat több formában és perspektívában gondolkodik a Stúdió K jelentőségéről neves művészek, színházcsinálók és egyetemi kutatók segítségével.
Az első alkalommal, március 9-én vetítik Nemes István és Fábry Péter Az Orfeo csoport című dokumentumfilmjét,
majd Ascher Tamás osztja meg a gondolatait a színházról. Akárcsak a Stúdió K, a valamikori SZFE rektora is a 68-as szellemiség örökösének tartja magát, ugyanakkor egészen más alkotói pályán haladt.
Március 30-án Forgách András, Radnóti Sándor és Sándor Erzsi beszélgetnek egyebek mellett a művészet és a közélet kapcsolatáról.
Április 13-án Szőke Szabolcs, Rácz Attila, Homonnai Katalin és Spilák Lajos osztják meg gondolataikat a műfaji sokszínűségről, a képzőművészek, a bábok és a zene színházi szerepéről, valamint a Stúdió K-ból kinőtt Hólyagcirkusz Társulatról.
Beszélő tekintetek címmel aznap este Csanádi Judit, a Magyar Képzőművészeti Egyetem volt rektora nyitja meg Németh Ilona képzőművész kiállítását. Németh korábban az Orfeo alapítótagja volt, majd a Stúdió K színésze, tervezője, és az ő nevéhez köthető egyebek mellett a bábok kulcsszerepe a színház emblematikus előadásaiban.
A későbbi alkalmak során előtérbe kerülnek a Stúdió K legújabb előadásait jegyző, progresszív alkotók,
május 6. és 16. között pedig egy fotókiállítás idézi fel a színház előadásait a Ráday utcai Kispont Galériában. Május végén az érdeklődők végigjárhatják a Stúdió K egykori helyszíneit, ahol az alkotók megkísérlik felidézni az akkori színházi tereket, mintegy késői emlékpróbát tartva, reflektálva a városba ágyazott színháztörténetre.
Végezetül pedig, május 25-én, a mai társulat színészei ironikus távolságtartással reprodukálják Fodor Tamás kanonikussá vált Elektra-átdolgozását, amely az ógörög történeten keresztül tudott szembenézni az 1980-as évek valóságával.
A programhoz kapcsolódó beszélgetéseket Sándor L. István színháztörténész, a Szabadságszigetek (Fodor Tamás és a Stúdió K története 1978-ig) című részletgazdag könyv szerzője, valamint Darida Veronika esztéta, az ELTE BTK habilitált egyetemi docense vezeti.
A részvétel minden eseményen ingyenes, de regisztrációköteles.
Nyitókép: Stúdió K
